Budapest, 2009. (32. évfolyam)
3. szám március - Ráday Mihály: Állóképeken a mozi
Kezembe került a Pesti Napló néhány 1927-es példánya, s azokban látványos képeket találtam az akkor szinte vadonatúj, 1926. november 26-án megnyitott Forum filmszínházról, amely ma is megvan, s 1951 óta Puskin mozi néven szolgálja a nézôket a Kossuth Lajos utca 18. szám alatt. Megvan, bár nem úgy, ahogy megszületett, s a változás elôtti állapotot már – ha csak valami csoda nem történik, s helyre nem állítják – nem láthatják fiaink, unokáink. Legfeljebb ezeken s a hasonló kortárs képeken. A két világháború közötti modern kor ízlése szerint épített sorstársainak majdnem mindegyike, melyek közül nem egy a hazai építômûvészet csúcsteljesítménye volt, bezárt. Lett belôlük bank (Simplon/Bartók, Palace/Bástya) vagy más funkciót kaptak (mint a Horizont/Híradó mozi). Néhány ma is üresen pusztul (mint az Átrium/Május 1/Átrium), néhányat pedig átalakítottak – a multiplexek divatját követve többtermessé (ilyen a Mozgókép-Otthon/Mûvész vagy a Corvin). Az ugyancsak építészeti remekmû Lloyd/Duna vetítôtermét a rendszerváltás után a Budapest Film megkisebbítette, majd 2000-ben „ideiglenesen” bezárta. Akad, amely színházként él még (mint a Hunnia/ Haladás – Karinthy Színház, a sokáig üres Ufa Színház/Szikra/Metró – Ruttkai Éva Színház, vagy a Barlang/Ady/Filmmúzeum/Broadway – Belvárosi Színház.) Fennmaradt néhány (többé-kevésbé átépített) kisebb az art hálózatban, ezek helyzetérôl éppen 2009. elején jelentek meg vészjósló hírek a lapokban... Nem ennek az írásnak a feladata végigvizsgálni a budapesti mozik sorsát, elsiratni ôket s a szabadtérieket, de belenéztem egy 65, egy 25, meg egy 15 évvel ezelôtti telefonkönyvbe és egy maiba. A világháború alatti – az 1950-ben még meg nem bôvített – Budapesten 120-at, 1983-ban 98-at, majd 51-et, s ma 14-et találunk. S az utóbbiak közül hat a bevásárlóközpontokban vetítô multiplex. A mozi születésének évében már több helyütt volt Pesten vetítés. Az Andrássy út 41. szám alatti Eisele-házban (a Sziklai testvérek vállalkozásában), a Somossy Orfeum télikertjében (Operett Színház–Moulin Rouge) és a Grand Hotel Royal báltermében (sokáig Royal Apolló/Vörös Csillag/ Apolló néven mozi volt). 1899-tôl számítva az éveket 95 esztendôn át bírta a Velence Kávéház/Tisza mozi, de a legrégebbi ma is mûködô vetítôhely a szintén Rákóczi úti és szintén száztíz éves Uránia, amely Uránia Nemzeti Filmszínház néven nyitott ki újra a 2002-re befejezôdött felújítása után. Kapott két kamaratermet is, de úgy, hogy a nagy vetítôterem és az összes közönségforgalmi tér megtartotta eredeti stílusát, arculatát. Igaz, itt nem a Port Ferenc vezette Budapest Film volt a tulajdonos, a beruházó, mint a többi átalakulásánál. A Puskin mozi 1998-as átépítése elôtt tervzsûrit is tartottak az V. kerületi városházán, ahogy kell. A radikális átépítés építésze, Szilágyi Antal terveit olyan zsûri bírálta el, amelyben maga az építési engedélyezésben illetékes hatóság, az V. kerületi Polgármesteri Hivatal osztályvezetôje és egy beosztottja, valamint a Budapest Film két embere vett részt. Senki független szakember! Mire aztán a történendôkrôl szárnyra kelt a hír, már késô volt. A mûemlékvédelem is elaludt, tekintve hogy maga a ház nem állt mûemléki védettség alatt, s a gyors beavatkozást lehetôvé tevô ideiglenes védettség megindításának sem volt oka, mert kívülrôl nem látszott semmi. Ugyanis a Kossuth Lajos utca házsorának arculata a Fôvárosi Közgyûlés rendeletével „helyi” védett, azt nem lehetett bántani, de maga a ház ma sem az, s a házbelsô, az ország egyik legjelentôsebb mozija átalakításának engedélyezése így – a rendszerváltás után elfogadott Fôvárosi (majd Önkormányzati) Törvény értel-25 BUDAPEST 2009 március
