Budapest, 2009. (32. évfolyam)
2. szám február - Buza Péter: Karbantartva: éjjel-nappal
árulnak el semmit: miközben zeng a bariton, a szervizben éppen a jármûveket mossák. A szervízcsarnokokban, javítóbázisainkon gondoskodnak a folyamatos karbantartásról. Korszerû zavarelhárító apparátus is szükséges az esetleges hibák gyors elhárításához. Az utóbbi mondatok képei a pályafenntartás jármûveit, a javítóüzemek daruberendezéseit mutatják, s feltûnik a Fehér úti metró-végállomás mellett hajdan a BKV egyik alközpontjaként fölépült magasépület, még éppen szerkezetkész állapotában. Újabb bizonyítékát szolgáltatva annak, hogy ez a film – és az egész sorozat – a hetvenes évek közepe táján készült. A filmecske második egységében az ismeretlen rendezô körbevezérli a kamerát a BKV néhány fontos, az egyes jármûtípusok számára kialakított nagyremizében. Vannak ezek között zárt terek, amelyek valóban alkalmasak arra, amire az üzemépületeknek ezt a mûfaját kitalálták. De a trolibuszoknak, úgy látszik, akkor még nem jutott méltó tárolóhely (vagy ha jutott, nem ott járt az operatôr). A hetvenes években üzemelt jármûvek ott sorakoznak Isten szabad ege alatt, tulajdonképpen az utcán. Még szerencse, hogy ez a blokk egy „Élüzem” feliratú befogadóépület kockáival nyit, hogy azért biztosak lehessünk abban, Budapest közlekedési vállalatának vezetôi tisztában vannak vele, mi (volna) a helyes eljárás. Csak éppen nem mindig tudnak eleget tenni a korparancsnak. Egyetlen rövid mondat mindössze, ami elhangzik a bô három perces blokk vetítése közben. Tulajdonképpen nincs is benne semmiféle adat vagy érdemi információ. De minek is terhelni a nézôt a csak a vállalatra tartozó részletekkel! Maga a mondat is olyan, mint a nép-14 BUDAPEST 2009 február
