Budapest, 2008. (31. évfolyam)
3. szám március - Janotti Judit, Ráday Mihály: Táncsics börtöne amereikai fogságban
városban, az úgynevezett Szombat-kapu szomszédságában állt. Ez az épület 1382-ig volt királyi tulajdonban, ekkor Nagy Lajos a budaszentlôrinci pálosoknak adományozta. Ôk 1416-ban Zsigmond apósának, Cillei Herman horvát bánnak adták cserébe, s 1458-tól ’60-ig a Cilleiek tulajdonában maradt. Cillei Ulrik halálával az ingatlan visszaszállt a koronára. Mátyás király azután nádorának, Guthi Országh Mihálynak ajándékozta, s egészen Buda elestének évéig, 1541-ig a Guthi Országhok rezidenciája volt. Az Esztergomból Buda várába telepített pénzverôházat elsô alkalommal IV. Béla 1255-ben keltezett oklevelében említik. Ekkor mentesíti a budavári vám alól az esztergomi eredetû pénzverôket. Ez annak a jele, hogy a pénzverés, amelynek akkoriban maga a királyi lakóhely a színhelye, a várfalakon belül történt. „Kammerhof” néven az 1310 körül írt Stájer Verses Krónika Vencel 1301. évi koro názásának leírásakor újra említi, mint az uralkodó szálláshelyét. További fontos információkat tartalmaz az az 1416-ban Párizsban kiadott oklevél, amely szerint Cillei Hermann bejelenti az uralkodónak: a budai Szent Miklós utcában (a mai Táncsics Mihály utca déli, a Szent Miklós templomhoz – Hilton – közeli szakasza) álló házát elcseréli a budaszentlôrinci pálosoknak azzal a budavári ingatlanával, amely a néhai (Szécsényi ) Frank vajda tulajdonának szomszédságá ban (ma Táncsics Mihály utca 7., Erdôdypalota) a Szombat utcában (a mai Táncsics Mihály utca északnyugati szakaszán) fekszik, és amelyet a „király régi házának” neveznek. (Cilleié feltehetôen a mai Vörös Sün épület elôdje volt). Ezt az adatot erôsíti meg az az 1423. évi oklevél – mai szavakkal adásvételi szerzôdés –, amely Cillei és a pálosok között jött létre: Elôbbi cserébe kapja a rendnek „azt a nagy kúriáját, vagy házát, amely egykoron Károly magyar királyé volt, Buda városában, a Szombat kapu mellett, amelyet – közönségesen és németül – Kammerhofnak neveznek... azzal a kápolnával együtt, amely ugyane kúriában Szent Márton hitvalló tiszteletére áll, valamint minden benne lévô épülettel és az e kúriához kapcsolódó minden egyéb szükséges tartozékokkal együtt, ugyancsak azzal a földdarabbal, vagy térséggel együtt, ahol egy épület kôalapjait még Lajos király édesanyja rakatta le.” Ez az okirat alapvetô fontosságú a kúria topográfiája szempontjából, beszûkíti a kutatás helyét. Más forrásokból tudjuk, hogy a mai Táncsics Mihály utca 9. számú telek északi végében (a késôbbi és ma is álló Erdélyi bástyán) nyílt a Budai Vár északi megközelítését szolgáló Szombat-kapu. Kiderül továbbá az is, hogy az együtteshez egy Szent Márton tiszteletét szolgáló ká polna is tartozott. Az 1462-1541 közötti idôszak adatai már csak Országh Mihály nádor utódainak békés birtoklását bizonyítják. A korabeli térképek alapján az ingatlanon az 1530 és 1541 közötti idôszakban építették meg az Erdélyi bástyát. Olasz hadmérnökökkel a korábbi erdélyi vajda – János ki rály – emeltette, a feljegyzések szerint: az Országh család házánál, a Zsidó utca és a Szombat-kapu mellett. Nagy Lajos 1360-ban kiûzi a zsidókat a várhegy déli részérôl, Szent György 3 BUDAPEST 2008 március A József kaszárnya, amelyet bárki megörökíthet a Táncsics Mihály utca felôl ...és a börtön, amit nem Az udvar napjainkban
