Budapest, 2008. (31. évfolyam)

3. szám március - Janotti Judit, Ráday Mihály: Táncsics börtöne amereikai fogságban

utcai lakónegyedükbôl, és házaikat saját fôembereinek ajándékozza. (Itt kap ingat­lant János kôfaragó, a déli palota építôje is.) Amikor viszont 1364 táján a zsidók visszatérhetnek, már nem a korábbi déli területen, hanem a Várhegy északi részén, a régi királyi nagykúria szomszédságá­ban, a mai Táncsics Mihály utcában kap­nak erre lehetôséget. Itt, az akkori Zsidó utcában alakították ki központjukat, a mai Táncsics Mihály utca 26. számú épületben volt a prefektúra (zsidó imaház, ma mú­zeum). Vele szemben, a 21-23. északnyu­gati végében, egyelôre a föld alatt rejtôzve – feltárásra és bemutatásra várva – talál­ható az a késôgótikus, kéthajós, boltozott épületmaradvány, amelyet zsinagógaként határoztak meg a kutatások. Erhard Schön 1541. évi, Buda várát nyu ­gatról szemléltetô metszetén a Kammerhof gyanítható helyén egy hatalmas, négy-öt emeletével a környék háztetôi fölé ma­gasodó, síkfödémes, pártadíszes, hármas homlokzati tagolású toronycsoport jelenik meg. Domenico Fontana a török ostrom után készült, 1686-ra datált látképén már nincs ott ez a hatalmas lakótorony. A Haüy -féle 1686. évi felmérés is bizonyítja az ostrom után megkezdôdô pusztulást. A felmérés e helyen egy északi oldalán súlyosan sé­rült, magában álló nagy épület alapjait áb­rázolja. Fontos adatokat szolgáltat Johann Matthey hadmérnök 1728-ban készített felmérése is. Ez már feltünteti az Erdélyi bástya mélyebb szintjén álló – Matthey ter­vezte – Szent József lôporraktár épületét és a körülötte lévô árkot. A térképen a telek felsô udvarának közepén (feltehetôen a Kammerhof helyén) egy nagy kiterjedésû épülettörmelék-halom mutatkozik, amely ­lyel az eredetileg belül üres, ágyútermes Erdélyi bástyát töltötték fel. Zolnay László 1962. évi ásatása során a Lôportár északi homlokzata elôtt egy középkori – egykor tán felvonóhidas és farkasvermes – kaputorony maradványa­it tárta fel. Több mint valószínû, hogy ez az egykori Szombat-kapu maradványa, amelyre 1728 körül Matthey ráépítette a lôporraktárat. A késôbb börtönnek hasz­nált építmény háromszintes, két méter vastagságú kôfalazatú. Belsô terei don­gaboltozatosak, ablakai szegmensíves záródásúak, amelyeket sûrû korabarokk rácsok védenek. Vörös kôbôl készült belsô tömblépcsôje különösen impozáns. A valamikori lôporraktárat ma cserép­borítású, faszerkezetû nyeregtetô fedi, haj­dan a tûzveszély miatt tetejét erôs vakolatú (szinte kôszerû) dongaboltozat fedte, szabá­lyosan elhelyezett vízelvezetô árkocskákkal. (Ezt az érdekes megoldást az épület 1990-es évek közepén történt tetôfelújítása során ta­nulmányozhatták a mai szakemberek.) A Táncsics Mihály utca jelenlegi vonalán a 18. században, a 19. század elsô éveiben – a korabeli térképek szerint – zárt beépítés még nem volt, csupán a mai zsákutca mentén állt egy épület. Ezt az 1810. évi Lipsky -féle térkép még nem jelöli, legkorábban az 1810 utáni években emelhették, valószínûleg az ott álló korábbi házak felhasználásával. (Feltehetôen ez idôtôl kezdve használták a volt lôporraktárat börtönként, amelyrôl azt tartja a város legendáriuma, hogy itt rabos­kodott Táncsics Mihály , de tudjuk, nem ott volt elzárva, hanem a fôépület egyik utcára nézô szobájában.) A mai fôépület tehát – a középkori te­lekviszonyok megváltoztatásával – Szent József laktanyaként született itt meg, a reformkorban és a szabadságharc után Stockhausnak (Stokháznak) is nevezték, mert az úgynevezett státus- (azaz állam-) foglyokat zárták ide. A 19. században itt raboskodott – többek között – 1837-tôl 1840-ig Kossuth Lajos , majd két ízben, 1847-tôl 1848-ig és 1860-tól 1867-ig Táncsics Mihály, Wesselényi Miklós báró 1839-ben, Batthyány Lajos, Károlyi István , Czuczor Gergely 1849-ben, Jókai Mór 1862-ben. 1887-ben kisebb udvari toldalékot építettek az akkor katonai térparancs­nokság (Platz Commando Gebaude) és helyôrségi börtön (Garnison Arrest) cél­jára szolgáló épülethez. Ez a második világháborút megelôzôen a Pénzügymi­nisztérium hivatala volt. A háborúban a tetôzete megsérült. A részleges helyreál­lítás során udvari homlokzatának árkád­sorát kibontották: a falazatból gótikus ablakkeret-töredék került elô. A Táncsics Mihály utcai egykori lak­tanya zártsorú, kétemeletes, egyszerû homlokzatú ház. Középtengelyében ko­sáríves kôkapu helyezkedik el. Az ud­vari homlokzat földszintjén húzódó ko­sáríves árkádsor jelenleg be van építve. A fôépületnek csak az északnyugati oldala alatt találunk pincét. Ez egy észak-déli tengelyben elhelyezkedô, sziklába vájt középkori pinceszakasz. Keleti felmenô falainak vastagsága 1.55 méter. Ez a pince folytatódik a mai 11. számú házhoz vezetô sikátor alatt, és átnyúlik a 4 BUDAPEST 2008 március Vajon ki lakott itt anno? Táncsics, Kossuth, Czuczor vagy más? Emlék avagy üzenet 1944/45 telén

Next

/
Thumbnails
Contents