Budapest, 2008. (31. évfolyam)
2. szám február - Mátraházi Zsuzsa: Vörösingesek a múzeumban
diákokat. Ez utóbbi volt Molnár Ferenc, sôt édesapja alma matere is. – Mind a két iskolának csodálatos nevelési programja volt – meséli a kiállítás másik rendezôje, Kómár Éva –, sem milyen megkülönböztetést nem tettek a gyerekek között. Fantasztikus kohó volt akkor a polgárosodó Budapest, a magyar, német, zsidó családok csemetéi együtt cseperedtek fel. Megvizsgáltuk a lónyaysok évkönyvét – folytatja –, s a regény szereplôinek nevére rá-rábukkantunk Molnár Ferenc osztályában. Kiállítottuk Csónaki István (Csónakos) bizonyítványát, aki az elsô évben sajnálatos módon négy tárgyból bukott meg. Kiderítettük, hogy a diáktársak között négy-öt év korkülönbség is lehetett, sôt, gyakran testvéreket is egyazon osztályba írattak be. A kiállításunk fontos érdemének tartjuk, hogy az iskola- és a helytörténeti kutatás eredményeit együtt mutatjuk be, így sok eddigi félreértést el lehet oszlatni. A Ráday Kollégium levéltárából beszerezték az önképzôkör 1894-95. évi jegyzôkönyvét, amelybôl kiviláglik, hogy Neumann Ferenc volt a kör titkára. Innen származhat a gittegylet modellje, amellyel az önagyonülésezés groteszkjét alkotta meg az író. Molnár Ferenc elsô, kézzel írott, saját illusztrációkkal ellátott antológiáját a kunszentmártoni református gimnázium könyvtára küldte el most a múzeumnak. Ha átmegyünk a Füvészkertet korabeli fotóval is felidézô tárlatrész hídján, ahol balra Nemecsek árnyképe sejlik föl, jobbra a vörösingesek hadiraktárául szolgáló mûrom, máris a grundon találjuk magunkat. Szemben a deszkákból épített citadellával és a szabadtéren használatos játékokkal, csúzlival, bodzapuskával, fapisztollyal, kuglival, métával, bigével, facsigával. Makettként áll a teremben Szanyi Péter Eins tand-jelenete. Mindössze egy küszöbön kell átlépni, s a regény világa után máris Molnár Ferenc életébe toppanunk. Megismerjük a mamát, aki legendásan szépen beszélte a magyar nyelvet, s Arany János sal is találkozott. Az író legjobb barátja, a késôbbi impresszionista festô, Feiksz Jenô is bemutatkozik. Uralja a teret egy papírszínház, amilyennel a két fiú játszott, Molnár elsô „színmûvét” ilyen díszletek között adták elô. Az egyik falat világtérkép fedi, megfelelô pontjain függenek a Pál utcai fiúk más-más nyelven kiadott fordításkötetei. A múzeum színháztermében már gyülekeznek a mai vörösingesek képviselôi: a Vörösmarty Gimnázium dráma tagozatos tanulói Békés Pálnak a gittegyletjelenetbôl készült átiratát adják elô. Tanáruk, Keresztúri József a dramaturgiai meggondolásról beszél: – Egymásra csúszik a mai diákok egyénisége és Molnár Ferenc mûve szereplôinek személyisége. Színpadi szimbolikával mi harmadik szintet is hozzátettünk az átirathoz. A fehérek, a feketék meg a színesek szerepelnek az elôadásban. A színesek a mai gyerekek, akik ilyenek is, olyanok is, de eljárnak a színjátszó szakkörbe s ott éppen a Pál utcai fiúkat próbálják. A feketék a tudat-27 BUDAPEST 2008 február Vörösmartysok a PIM színpadán
