Budapest, 2008. (31. évfolyam)
12. szám december - Kirschner Péter: Éppen mint a főváros!?
Nagyban folytak az ünnepi elôkészületek Pest, Buda és Óbuda egyesülésére, amikor 1873 júniusában a Magyar Állami Vasutak Gépgyára kebelén belül megalakult a Stahlton – magyarul és mai nevén az Acélhang – énekkar. Ikertestvérként azóta is együtt vannak: a fôváros és a kórus. A növekedés és megfogyatkozás is párhuzamos pályát ír le. Budapest népességének csökkenése a város forgatagán és forgalmán alig látszik. Az egykori nemzetközi kórus gyérülô létszáma azonban komoly próba elé állítja az acélhangú férfiakat egy-egy fellépésen. A munkásénekkarok a 19-20 század kulturális életének, közmûvelôdésének és szakszervezeti mozgalmának meghatározó közösségei és alkotómûhelyei voltak. Jellemzô a korra és társadalmára, hogy egy zenei képzettséggel nem rendelkezô gépgyári mûvezetô, Bruchmiller Ágoston volt az elsô kórusvezetô. Miként a fejlôdô gyáripar, a nagyüzemek szakmáinak nyelve is a német volt, az Acélhang természetesen németül kezdett dalolni. Csak fokozatosan tértek át a magyarra, amikor az egyre szaporodó munkásénekkarokat, dalegyleteket már magasan képzett karvezetôk irányították. Sok esetben ôk voltak egyben a legnépszerûbb mûvek szerzôi is. A gépgyáriakat a két háború között negyedszázadon át Noseda Károly vezette, aki a ha gyományoknak megfelelôen megalkotta az „Acélhang – Jelige” címû mûvet. Azóta is minden próbán és fellépésen felhangzik az ismert strófa: „Könnyû a munka, ha lelkes a dal.” Az elsô fellépésre 1873. november 29-én, az Akácfa u. 5. sz. alatti Buzelka-féle bálosházban került sor. 1880 márciusában ünnepi hangversenyükön az ôsz Táncsics Mihály is könnyezve hallgatta a Marseil laise-t, a forradalom himnuszát. Az állami vállalatnál azonban nem sokáig engedték szárnyalni a szervezett munkásság szabad szellemét. A gyár vezetése a kórus mûködését a körülményekhez képest „nagyvonalúan” támogatta, de nem tûrte a mozgalmi dalokat. Akkoriban bizony sokat jelentett a kórustagsá-Éppen mint a fôváros! szöveg: Kirschner Péter, fotó: Sebestyén László 36 BUDAPEST 2008 december CIVILIÁDA