Budapest, 2008. (31. évfolyam)
12. szám december - Kitüntették a főváros születésének 135. évfordulóján
gért járó biztos állás. A munkásénekkarok másik, nagyobb csoportja viszont a szakszervezeti mozgalomhoz való szoros kötôdést és a nehezebb feltételeket, esetenként a rendôri zaklatást is vállalva terjesztette egyszerre az eszméket és a zenei kultúrát. Igazi fordulatot – nem csupán politikai értelemben – a felszabadulás hozott. A munkásmozgalmi dalok, indulók kötelezô gyakorlata mellett ekkor hódították meg a mozgalmat Kodály, Bartók, Bárdos mûvei 1959-ben a Ganz-Vagon és a MÁVAG egyesülésével a két nagyüzem kórusának sorsa is összekapcsolódott. A hagyományt az „Acélhang” vitte tovább. Töretlen fejlôdése, mûvészi sikerei olyan karnagyok nevéhez kötôdnek, mint Vásárhelyi Mik lós, Ádám Jenô, Kalmár Márton, Vass Lajos és a közel egy évtizede mûködô Ge renday Endre. A második történelmi fordulat, a rendszerváltás már sokkal kedvezôtlenebbül befolyásolta a munkásénekkarok életét. Ahogy a szocialista nagyvállalatok megszûntek, mûvelôdési otthonok bezártak, tagságuk öregedett, mûködésük egyre nehezebbé vált. Talán ezért is illeti tisztelet a fôvárossal egyidôs és megszakítás nélkül dolgozó Acélhang énekkart. Fenntartó üzem és a Ganz Mûvelôdési Központ bezárásával utcára kerültek volna, ha a Láng Mûvelôdési Ház és a ma is munkáskerületként számon tartott Angyalföld önkormányzata nem nyújt segítô kezet. A Vasas Szakszervezet, a Ganz Holding, a Fôvárosi Önkormányzat és az alapítványoktól szerezhetô pályázatok biztosítják a folyamatos munka feltételeit. A Láng próbaterme afféle kórustörténeti múzeum. A falakon rég fényképek, megsárgult plakátok. Középen keretben Noseda Károly Jeligéjének kottája. Wild Gyula, az „Acélhang” dalegylet elnöke egyike a legfiatalabb tagoknak, már szintén mégis a hatodik x-ben. Nosztalgiával emlékezik az egykor hetven tagú, zengô hangú kórusra. Manapság jellemzô, hogy a megmarad néhány férfikar tagjai egymást segítik ki egy-egy fellépésen. Ô maga is több kórusban énekel, mert társaihoz hasonlóan nem képes abbahagyni. Elkezdeni azonban még nehezebb. A férfikaroknak, munkáskórusoknak gyakorlatilag nincs utánpótlása. Annyi más elfoglaltság köti le a fiatalokat, és a szakképzô iskolákban kevés biztatást kapnak. Persze az is kellene, hogy az emberek stabilnak érezzék munkahelyüket, kötôdjenek egy közösséghez, a gyárak pedig ismét fontosnak tartsák dolgozóik mûveltségét. A közös éneklés is lehet hatékony csapatépítô tréning. Egyben bizonyosak lehetünk: a munkáskórusok, a dalegyletek megszûnésével szegényebb lenne zenei életünk, és szegényebbek lennének a ma még kitartó dalos kedvû férfiak, akiknek hangja már talán nem annyira acélos, mint elôdeiké volt, amikor 135 éve elkezdték. ● 2008. november 17.-én, a Fôváros Napján Budapest Fôváros Közgyûlése dísz polgári címet adományozott BEREK KATALIN színmûvésznek (több évtizedes kiemelkedô színészi munkásságáért, új törekvéseket támogató színházszervezôi munkájáért, a magyar költészet népszerûsítésében vállalt elkötelezett elôadói és pedagógiai tevékenységéért), HELLER ÁGNES filozófusnak (a hazai és nemzetközi tudományos életben filozófusként betöltött kiemelkedô szerepe elismeréseként), JUHÁSZ FERENC költônek (a XX. századi magyar költészetet és költôi formanyelvet megújító irodalmi munkásságáért, az elesettek iránti elkötelezettségéért, a társadalmi változások szellemi elôkészítésében vállalt szerepe elismeréseként), MÁRK GERGELY rózsanemesítônek (a hazai rózsanemesítés hagyományait folytató, több évtizedes, nemzetközi elismerést szerzett nemesítôi, dísznövény kertészeti munkássága elismeréseként), MARTON LÁSZLÓ szobrászmûvésznek (több évtizedes alkotói pályája elismeréseként, Budapest kimagasló értéket képviselô köztéri szobrokkal való gazdagításáért), SZELÉNYI IVÁN szociológusnak (nemzetközi szinten kiemelkedô tudományos munkásságáért, szociológusként betöltött szerepe elismeréseként), ZWACK PÉTER üzletembernek (társadalmi, gazdasági és közéleti tevékenysége elismeréseként, mely lyel hozzájárult, hogy Budapest modern és hatékony, emberközpontú és környezettudatos város lehessen), GYARMATI DEZSÔ vízilabdázó, mesteredzônek (háromszoros olimpiai bajnoki címéért, Kitüntették a fôváros születésének 135. évfordulóján 37 BUDAPEST 2008 december
