Budapest, 2008. (31. évfolyam)
12. szám december - Buza Péter: Az ismeretlen Lestyán
február elsején született, s hogy kereskedelmi pályára készül. Hát nem lesz kereskedô. S megérkezik a háború, húszévesen bevonul a seregbe, ahogy illik, önkéntesként – erre a Mary – Mariska címû önálló kötetecskében megjelent novellájának néhány utalása a bizonyság – majd, már Budapesten megkezdi hírlapírói karrierjét. Testvére is van, egyrôl legalább van tudomásunk, Margit néni is így tudja. Ô se marad Nagykárolyban a háború után (a fômérnök úr sem, valószínûleg nem tette le a román állampolgárság hûségesküjét, és Lichtscheinéknek át kellett kelniük a határon). Jász Dezsô ként ismerik a moz galomtörténeti monográfiák: a nagy magyar internacionalisták egyikeként. Jász Vera nevû lányát Sôtér István irodalom történész, a Rákosi korszak ismert kultúrpolitikusa vette volt feleségül, s bár Sándor – ezt is Margit nénitôl tudom – nem rajongott az öccséért (aki a háború után mindvégig az NDK-ban élt), Sôtérrel mindvégig tartotta a kapcsolatot (s ha Jász évente, kétévente meglátogatta a vejét és a leányát Budapesten, mindig elment ô is hozzájuk, bár – mint az események mindenkit túlélô tanúja állítja – nem szívesen). Dezsô 1897-ben, december 14-én látta meg a napvilágot Nagykárolyban. Így aztán két évvel késôbb lesz iskolatársa bátyjának, 1908-tól, amikor Sándor a harmadikat kezdi. Mikor az idôsebbik maturál, öccse hatodikos. De nem lesz a piaristák fôgimnáziumának hetedikes és nyolcadikos tanulója soha. A neve 1913-ban eltûnik az értesítôkbôl. Hogy miért? Nem tudjuk. De végre is nem a késôbbi Jász Dezsô életútjának felkutatása most a dolgunk. Sok órányi idôt fordítottam arra, hogy a BUDAPEST alapítójának családjáról a lehetô legtöbbet megtudjam. S fôleg azt, hogyan kapcsolódik a szatmári királyi fômérnök és fiainak személye a família, más Lichtscheinek rokoni rendszeréhez. Egyáltalán nem érdektelen, amire jutottam, de nem fér el ide a begyûjtött adatok részletezése. Legfeljebb a summázatuk. A legelsô generáció a nagycsaládból, amelyet azonosítani tudok, az 1800-as évek elsô harmadában jelenik meg Debrecen és fôleg Balmazújváros térségében. Lichtschein Márton a családfô (született 1805-ben), debreceni lakos, ô maga és ágának további két nemzetsége – gyermekei és unokái – több ezer hold szántót, erdôt birtokolnak Hosszúpályi és Derecske környékén, s hatezret bérelnek a Semsey gró foktól, azoknak a Tiszára hajló, Balmazújváros határában fekvô latifundiumából. (Az utolsó ismert nemzedék tagjai ezen az ágon – Dezsô és Samu – a szereplôi Veres Számadásának, mint a határt járó, az embereik sorsa iránt igencsak kevés empátiát tanusító nagyurak.) Az 1870-es években bizonyos Licht schein Jakab és Miksa – úgy látszik, a 29 BUDAPEST 2008 december Márai a Károly körútra címzi üzenete borítékját
