Budapest, 2008. (31. évfolyam)

12. szám december - Csordás Lajos: A bezárt bazár

mûtermei százhúsz éves múltra tekinthet­nek vissza. A szakma legendáriuma sze­rint szerint még magától Ferenc József tôl kapták meg az annak idején hamar csôdbe ment bazár egykori üzlethelyiségeit. Talán nem is csak legenda volt ez, minden eset­re a hatalom százhúsz éven át tiszteletben tartotta a szokásjogot. Stróbl Alajos volt az elsô, aki mûtermet kapott itt 1884-ben, s szobát a bazár északi szélén álló lakóházban, a budai testôrség épületében. Késôbb Fadrusz János került a mûtermébe, aki itt kezdte a kolozsvári Mátyás-szobor mintázását. Ôt Ligeti Mik ­lós követte. Mellettük, a szomszédos helyi ­ségekben olyanok töltöttek hosszú alkotó éveket, mint Holló Barnabás vagy Füredi Richárd – a millenniumi emlékmû több királyszobrának alkotója –, aki itt is halt meg 1947-ben. Kortársaink közül Vilt Tibor t említhetnénk, akinek például itt készült a margitszigeti Madách-szobra. Itt dolgozott Vígh Tamás, Gulyás Gyula is, az ifjabb Nyírô Gyula, s 1961-tôl Varga Imre . A teljes névsorhoz több mint nyolcvan mûvészlakót kellene felsorolnunk. Össze­sen húsz mûterem mûködött itt. Volt ame­lyik csak egyszer cserélt gazdát a százhúsz év alatt, volt amelyik hétszer. A termek hátuljában penészedtek a falak, áttörtek a fagyökerek, hideg volt, de amikor menni kellett, a mûvészek mégsem szívesen váltak meg a helytôl. Egy mûterem talán megma­rad majd mutatóba, Varga Imréé. Van aztán a Várbazárnak egy másik tör­ténete: az Ifiparké. A híres szórakozóhely 1961. augusztus 20-án nyílt meg, s 1984-ig mûködött. Társadalmi munkában, KISZ-es szervezéssel kerítették körbe a területét, aszfaltozott placcot és színpadot alakítot­tak ki a rámpák mögött. Még csak nem sokkal korábban, 1958-tól javították ki a háborús sérüléseket, pótolták az elpusz­tult szobrokat, díszítményeket (például a kapuôrzô oroszlánokat, a díszvázákat, a pergolasort), újjáépültek a rámpák, ekkor váltotta fel a Vízhordó lépcsô sérült bábos korlátját a tömör falazat. Aztán átadták az ifjúságnak a felújított bazárt. A magyar rockzene születésének ez lett az egyik legfontosabb helyszíne. A Bergen­dy, a Scampolo, a Sakk-Matt, a Hungária, a Gemini, a Kex, majd a hetvenes években a P. Mobil, a Skorpió, a Piramis, a Mini, a Korál és a Karthagó, az Edda, a Hobo Blues Band, a P. Box és a Beatrice léptek fel itt rendszeresen. A legnagyobbak: az Illés, a Metró és az Omega – ritkábban. Végigsö­pörtek a parkon két évtized könnyûzenei divathullámai, jampecek, huligánok, hip­pik, rockerek követték egymást. De az öreg falak nem bírták az intenzív használatot (ez nem csoda, ha belegondolunk, hogy már a húszas évekre erôsen károsodott az építmény, s a harmincas években már ter­vezték a felújítását, benne majdan a Budai Mûcsarnok kialakítását, ami csak a háború miatt nem történt meg). Egy ballusztrád 1980 májusában leomlott, s halálos balese­tet okozott. Ekkor a közönséget távol tartó védôkorlátot építettek a falak és a pergola­oszlopok köré, de 1984-ben végleg bezár­ták az Ifiparkot, életveszély miatt. Erre a közelmúltra még sokan emlé­keznek, de érdekes, gazdag, ám ma már csak könyvekbôl, újságokból kibányász­ható régmúltja is van az együttesnek. Már ezek az adatok is igazából arról szólnak, hogy mire kellene használni a csôdbe ment bazár helyiségeit. Az építmény 1879-ben történt átadása után négy évvel már tá­voztak is innen a kereskedôk, s jött 1883 és 1888 között a Budai nôipari tanmûhely, majd 1890 és 1895 között a Történeti Arc­képcsarnok, s mellette már 1890 ôszétôl a Deák Ébner Lajos vezette nôi festôiskola, amely több évtizeden át, egészen 1918-ig itt mûködött. Építésekor a királyi palota dunai kapu­jának, fogadóépületének szánták. Feszl Frigyes és Reitter Ferenc rajzolta az elsô vázlatokat, végül azonban a megvalósí­tást irányító Podmaniczky Frigyes a ter ­vezést Ybl Miklós ra bízta, aki a legfôbb elemeket Reittertôl vette át (például az árkádsort, a hangsúlyos középépületet, a pergolákat). Több változatot is készített, s csak a legutolsóba kerültek bele a rám­pák a gloriett két oldalán, költségtakaré­kossági okból. A pazar díszítmények kivitelezésében kiváló iparosok, mûvészek vettek részt: Huszár Adolf faragta a gloriett szobrait, Than Mór festette a pavilonok freskóit, Zsolnay Vilmos gyártotta a kerámiadísze ­ket, Jungfer Gyula a kovácsmunkákat. A díszek közül azóta sok lehullott, a bejá­ratok bedeszkázva, az udvaron a ledôlés elôl lebontott oszlopok, oszlopfôk hever­nek, az Öntôház udvarban egy évek óta betemetetlen ásatás, szétgurult középkori ágyúgolyókkal. A Várbazár a világörökség része. De szé­gyenünk a büszkeségben, hogy ugyanak­kor egyike a világ száz legveszélyeztetet­tebb mûemlékének is. ● 5 BUDAPEST 2008 december Pergolasor a volt ifipark területén A Vízhordó lépcsô

Next

/
Thumbnails
Contents