Budapest, 2008. (31. évfolyam)

12. szám december - Csordás Lajos: A bezárt bazár

említett Ybl tér felôli autólehajtóra az I. kerület sem hosszabbította meg az enge­délyt, anélkül pedig az egész koncepció megbukott. A Foundation Kft. pedig perel. Mi mást tehetne? Farshad Khazei igazgató szerint úgy 700 millió forintot költöttek eddig az elôké­szítésre, ami bizony soknak tûnik, hogy csak úgy, szó nélkül kidobják az ablakon. Kalandos tervek, örök pénzhiány Érdekes egyébként, hogy a különbözô poli­tikai oldalon álló kormányok az utóbbi tíz évben álláspontot cseréltek bazárügyben, s ma már a másik korábbi álláspontját vé­delmezik. Hornék 1996-ban éppen állami szerepvállalással akarták felújítani a Vár­bazárt, majd az Orbán-kormány 1999-ben elhatározta a magántôke bevonását. Ma épp fordítva gondolják a finanszírozást üdvösnek a jobb és bal oldalon. Az együttes hasznosításra a Foundation Kft. jelentkezése elôtt is több elképzelés fel­merült már. Ami az utóbbi két évtizedben leginkább lendített az 1984 óta bezárt ba­zár ügyén, Budapest egyesítésének 125. év­fordulója volt: 1997-ben. Erre az alkalomra (Demszky Gábor és Katona Tamás , az akkori I. kerületi polgármester kérésére) a kormány vállalta a mûemlék felújíttatását. A Mányi István által 1996-ban készített helyreállítási tervekben is szerepelt már a térszín alatti beépítés gondolata a bazár ud­vara alatt, de akkor még csak háromszintes lett volna. A legalsón a parkoló, a két felsôn pedig idegenforgalmi és vendéglátó szol­gáltatások, a mûtárgy és ékszerkereskede­lem helyiségei, minôsített népmûvészeti és divatüzletek kaptak volna helyet. A homlokzaton elhelyezkedô bazársorban, amelyben akkor még szobrászmûtermek mûködtek, mûkereskedések, vendéglátó­helyek és idegenforgalmi irodák nyílhattak volna. És már ekkor tervezték mozgójárda megépítését is a Vízhordó lépcsô belsejé­ben. A kormány állt volna a költségekbôl 1,5 milliárdot, ennek dupláját várták a befektetôktôl. Fel is tûnt egy emlékezetes jelentkezô, bizonyos Andrew Timár és cége, a Castle Hill Corporation, amely a Szent György tér környékét szálloda- és kaszinónegyeddé torzította volna, s erre is volt elképzelése, gyermekszórakoztató központnak szánta, az udvaron amfiteátrummal. Szerencsére nem vették komolyan az ajánlatát. Közben a kormány döntése nyomán 1997. december 15-én megszületett az itt és a vári palotanegyedben érintett tulaj­donosok (az OKM, a volt KVI, az I. kerü­let) közös vagyonkezelô irodája, a Buda­vári Várgondnokság Kht. (ma Budavári Kht.). Azóta is ez a szervezet menedzseli a terveztetéseket, a pályázati kiírásokat, az operatív munkát. Idén ôszig Szamkó Katalin, jelenleg Szôke Balázs irányításá ­val. És a 2000-ig biztosított másfél milliárd állami forintból el is kezdôdött a Várba­zár két szélén álló, s ahhoz tartozó lakó­házakból a lakók kivásárlása, valamint a mûtermekbôl a szobrászok kiköltöztetése. Erre el is ment a pénz nagy része. Vannak emlékeink a korábbi, a rendszer­változás elôtti, a nyolcvanas években fel­merült hasznosítási javaslatokról is. 1982-ben itt nyílt volna meg a Skála-bazár, az Öntôház utca felôli udvarba épített üveg­pavilonban. A mûtermekben pedig kiske­reskedelmi üzletek, régiségboltok. 1985-ben született meg a Széchenyi Mûvészeti Központ ötlete: a mûkincskereskedés bá­zisa, központja. Felmerült egy teraszos ki­alakítású szálloda kialakítása is. Még épp idôben, 1988-ban lett aztán az együttes a Világörökség része, s a kalandos elképzelé­sek végleg lekerültek a napirendrôl. Mint amilyen Timár úr elképzelése is volt. Életveszély már a múlt is A Várbazárnak sokféle története van. Kü­lön történet a lakóké, akik nehezen, perek árán váltak meg itt lévô lakásaiktól. Ketten tartottak ki a legvégsôkig. Külön fejezet a históriában a szobrászoké: az árkádsor 4 BUDAPEST 2008 december A Gloriett belülrôl

Next

/
Thumbnails
Contents