Budapest, 2008. (31. évfolyam)
12. szám december - Csordás Lajos: A bezárt bazár
A következô lehetséges funkciókkal számolhattak: közintézmények, irodák, szálláshelyek, szolgáltató épületek, vendéglátó helyek, közösségi szórakoztató épületek, sportépítmények, kutatás-fejlesztési épületek, s legfeljebb ötszáz négyzetméter kiskereskedelmi célú helyiség, lakóépületek. Elôírták, hogy az új funkciókhoz az ingatlanon belül térszint alatti parkolót kell kialakítania. A Foundation erdeti terve az volt, hogy a Várbazár udvara alatt öt szintet építene be: az alsó hármat garázsnak (amelyet az Ybl Miklós tér felôl lehet megközelíteni a díszépítmények alatt átvezetô autólejárón), a fölsô két szintet pedig wellness- és fitnessközpontnak rendezi be. A teraszra nyárra panoráma-kávézót, az udvarra telente jégpályát álmodtak. Erre az elképzelésre kötöttek velük elôszerzôdést, azzal a feltétellel, hogy a szükséges engedélyek beszerzése után majd véglegesítik a kontraktust. Késôbb a nyertesek változtattak a nyertes koncepción. A felszín alatti felsô két szintre már inkább üzleteket s egy konferenciaközpontot képzeltek a welness helyett. Kiderült az is, hogy tervük tartalma jóval meghaladja a terület beépíthetôségét. Átdolgozták hát: maradt három szint mélygarázs, s a fölöttük lévô szinten (de még a jelenlegi udvar síkja alatt) egy konferenciaterem. Erre a programra aztán 2004-ben meg is kapták az építési engedélyt a beruházók a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól, de a munkát mégsem kezdték el, mert a szerzôdést nem véglegesítették partnereik. Mégpedig azért nem, mert nem voltak meg az engedélyek a második ütemre, amelyben a konferenciaszint (tehát az udvar alatti legfelsô szint) bôvülne, létrejönne egy vendéglôkkel, kávézókkal és elegáns ruhaüzletekkel berendezett, galériás belsô tér. Ezt szokták rosszallóan „plázaszintnek” nevezni, s állítólag ennek kialakításával már nem felelne meg a jelenleg érvényes szintterületi mutatónak az objektum. Bár a Foundation Kft. szerint igen. A programról kialakult vita miatt erre az ütemre már be sem adta az engedélykérelmet a befektetô, elôbb a véglegesített szerzôdést szerette volna megkapni. Amire hiába várt. A kereskedelmi célú hasznosítási elképzelés túlsúlyba kerülése után ugyanis egyre több kifogást fogalmaztak meg a céggel kapcsolatban. Kiderült például, hogy 2001-ben nem is a pályázaton nyert (mert az erdeménytelen volt), hanem az azt követô egyeztetés- és tárgyalássorozatnak lett végül is a „nyertese”. 2007 februárjában, a HVG-ben, Zelles Sándor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság – a tulajdonos államot képviselô partner – vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy nem megalapozott a Foundation üzleti terve, s anyagi hátterét sem tartja biztatónak. Majd a minisztérium részérôl Závecz Fe renc államtitkár mondta ki, kicsi az esélye a projekt megvalósulásának. A Budavári Önkormányzat álláspontja 2005-tôl fogva az volt egyébként, hogy a bazár felújítását az államnak kell magára vállalnia, ahogy tette ezt a Bazilikával, teszi a Mátyás templommal, s hogy nem szabad benne megengedni az üzleti célú hasznosítást. Mindezt úgy látták végrehajthatónak, hogy az állam vonja be a Várbazár egészét a kiemelt uniós támogatásból megvalósuló vári projektbe, melynek a pályázati anyaga akkoriban kezdett körvonalazódni. Mint mostanra kiderült, ebbe a programba végül is – már ami a Várbazárnak nevezett együttest illeti –, csak a Vízhordó lépcsô került be, az is csak azért, mert általa megvalósíthatónak tûnt egy fontos koncepció, a Vár palotanegyedének átjárhatóbbá tétele. Mozgólépcsô létesült volna (vagy talán még létesül is) a gyaloglépcsô mellett, hogy ezen a turisták közvetlenül az Ybl Miklós térrôl juthassanak fel a Nemzeti Galéria elôtti teraszig. Hogy az állam végül is miért nem vont be többet a Várbazárból az EU-pályázatba? Ennek az egyik oka az lehet, hogy esetleg reményt látott az ügy kimozdítására a patthelyzetbôl. Mert az Oktatási és Kulturális Minisztérium számára továbbra is elfogadhatónak tûnt a magánbefektetô bevonásának lehetôsége. A Foundation Kft. terve – a kételyek ellenére – továbbra is a lehetséges megoldások egyike maradt, más befektetô pedig nem jelentkezett. De közben 2006 végén lejárt az elsô ütem építési engedélye is, amit a Kulturális Örökségvédelmi hivatal nem hosszabbított meg, mert a már 3 BUDAPEST 2008 december Kocsis András és Ungvári Lajos, Kossuth díjas szobrászmûvészek a bazár mûtermében(1952) forrás: MTI
