Budapest, 2008. (31. évfolyam)
11. szám november - Rokob Tibor: Száz éve a saját házukban
A Budapest elsô lakásszövetkezetét alapító tisztviselôk olyan állandó jövedelemmel rendelkezô fôvárosi alkalmazottak voltak, akik közösen kezdtek bele a saját otthonuk megteremtésébe. A forma, melyet elképzeléseik megvalósításához mintául választottak, akkor már régóta az európai városi lakásépítés egyik legelterjedtebb módszerének számított. Az elsô Building Society-ket az ipari forradalom miatt felduzzadt városok lakásínsége hívta életre a 18. század végi Angliában. A résztvevôk aktív közremûködését is igénylô, az anyagi érdekeltség elvét is érvényesítô lakásszervezet néhány évtizeddel késôbb, a világon elsôként a Rochdale-i szövetkezet megalakulásával (1844) jött létre. E program igazi kibontakozása akkor indulhatott meg, amikor már az állam is támogatni kezdte célkitûzéseiket. A Lakásszövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 1904-ben éppen Budapesten tartotta meg VI. kongresszusát. Ekkor a résztvevô öt nyugat-európai országban már több mint hatszáz ilyen formáció mûködött. Hazai megjelenésének s elterjedésének fô oka a telekspekuláció és a kistisztviselôknek egyre nagyobb terhet jelentô uzsoralakbér vállalhatatlansága volt. Mind többen elégelték meg a lakástulajdonosok basáskodását, s vélték úgy, hogy a borsos bérleti díjak összegébôl akár saját tulajdonú otthont is építhetnének maguknak. A gondolat 1883-ban merült föl elôször. Ekkor jött létre ugyanis a minden késôbbi kezdeményezés alapját jelentô Tisztviselôk Házépítô Egyesülete. A késôbbi tulajdonosok a Közmunkák Tanácsának támogatásával kedvezményesen vásárolhatták meg a több mint harmincezer négyszögölnyi területet a fôvárostól. A ma is álló Tisztviselôtelep elsô lakói – Gerlóczy Károly alpolgármester közbenjárására – harminc éves adómentességet is kaptak. Tisztviselôk az Aréna úton Ezt követôen egyre több ehhez hasonló egyesület alakult Budapesten. Közülük az egyik legjelentôsebb az Országos Tisztviselô Szövetség volt. A szervezet fôtitkára, dr. Dános Árpád miniszteri tit kár elôször a szövetség lapjában vetette föl, hogy a közösséget alkotó tisztviselôk számára milyen remek lehetôség rejlik a saját célra épített bérházakban. Elsôként a Szent-Imre városi társasház-építkezések megszervezôjeként híressé vált banktisztviselô, Holek Sámuel vette kezébe a szövetkezetek ügyét. (Az 1926-ban alapított Centrum házépítô és ingatlanvállalat Száz éve a saját házukban szöveg: Rokob Tibor, fotó: Sebestyén László Az elôzô századforduló körüli építkezések meghatározó városképi jelentôségük mellett gyakran a korabeli Budapest lakosságának társadalmi helyzetérôl is pontos képet adnak. Jó példa erre a Dózsa György út 64. szám alatt álló, 1908-ban született háromemeletes épület. Kevesen tudják, hogy ebben a kor színvonala szerint is rendkívül igényes házban alakult meg a fôváros egyik elsô, jogfolytonosságát tekintve egyedülálló lakásszövetkezete. 16 BUDAPEST 2008 november
