Budapest, 2008. (31. évfolyam)
11. szám november - Rokob Tibor: Száz éve a saját házukban
késôbbi elnökigazgatója az 1800-as évek még szerény beosztású hivatalnokként utazott Németországba, hogy ott tanulmányozza a helyi mozgalmat.) Holek szervezésében 1900-ban Lágymányoson, a Bercsényi utcában készült el az elsô két társasház a Szövetség égisze alatt. Ezekben azonban a tulajdonostársak egymás közötti jogviszonyát még egyedi szerzôdések szabályozták, így a jelzálogfelvételnél nehézségek léptek föl. Emiatt 1908-ban a Szent Imre herceg útja (ma Villányi út) 4., a Fehérvári út (ez a szakasza ma Bartók Béla út) 34., a Kék-golyó utca 15/a, valamint az Aréna út (ma Dózsa György út) 64. szám alatti konstrukciók már egyetlen névre telekkönyvezve, házépítô szövetkezetként alakultak meg. Az utolsóként említett, s egyben az egyetlen pesti épület tisztviselôkbôl álló építôközössége 1906. október 15-én ötven koronás részjegyek jegyzésével alapította meg az Országos Tisztviselô Szövetség Aréna út 64. szám alatti Házépítô Szövetkezetét. A telekvásárlással, a házépítéssel s a mûködéssel kapcsolatos teendôkrôl a háromtagú igazgatóság és közgyûlés már a szövetségtôl függetlenül, önállóan döntött. Többször módosított 1922-es alapszabályaik erôsen megsárgult tízoldalas füzetébôl megtudható, hogy a 28 lakásosra tervezett ház valamennyi lakója annyi üzletrészt jegyzett, amennyi a kollektív hitelfelvételt lehetôvé tette. Igényes, impozáns, otthonos Az Aréna út a 19. század közepén emelt városligeti Aréna épületérôl kapta a nevét. 1879-tôl itt mûködött Feld Zsigmond favá zas nyári színháza. A Sugárút 1875-ös átadása után a Városliget egyre népszerûbbé és látogatottabbá vált. Az akkor közelítô századfordulón gyakorlatilag idáig tartott a város. A villamosokkal teli, széles és forgalmas Aréna út Andrássy úthoz közel esô szakaszán villák, majd különbözô közintézmények (Glück, a Batizfalvy Szanatórium stb.) székházai álltak. A külsô Erzsébetváros Keleti pályaudvar felé esô negyedét, a Damjanich, a Rottenbiller a Csömöri és az Aréna út által határolt területét a híres amerikai városhoz hasonló, egyenes utcái miatt a népnyelv egyszerûen csak Csikágónak nevezte el. Ennek szélén, a Dembinszky és az egykori Elemér (ma Marek József) utca között áll a Fodor Gyula tervei alapján készült, gaz dagon díszített, impozáns épület. Fodor Gyula (1872–1942) a kor neves építésze csupán rövid ideig dolgozott a fôvárosban, ám 1905 és 1913 között huszonöt jelentôs budapesti házat tervezett, például a Hajós utca 25-öt (Napóleon udvar), az Üllôi út 14-et (Arany Sas udvar), a Nagymezô utca 8-at (Ernst Múzeum). A bérház-specialistaként ismert mûvész Bécsben végezte egyetemi tanulmányait. Pályázatokon sosem vett részt. Mindig közvetlen megbízások alapján dolgozott. Az Atlantica Tengerhajózási Társaság építésze volt, így ipari létesítmények tervezésével is foglalkozott. A társaság székházának tervezése (Falk Miksa utca 18-20.) is az ô nevéhez fûzôdik. Ahogy jónéhány másik, általa tervezett házban, az Aréna úton is élt egy ideig. Két korabeli részjegyen is feltûnik a Fodor név. Az egyik lakásban édesanyja, míg a ház legértékesebb, elsô emeleti, zárterkélyes, díszüveggel ellátott 10-es számú otthonában hosszú éveken át ô maga lakott. 17 BUDAPEST 2008 november Képeslapon átadása évkörében
