Budapest, 2008. (31. évfolyam)

10. szám október - Csordás Lajos: Habsburgok a Nádori kriptában

A Habsburgok gyakran látogatják ôseiket, meséli a vezetô a Nemzeti Galéria alatti Nádori kriptában. Ha inkognitóban érkez­nek, hogy megnézzék a családi nyughelyet, akkor is már az elôcsarnokban megismerni ôket egyenes tartásukról, ami persze nem jelent gôgöt, sôt. Múltkor például egy csa­ládi összejövetelen kevésnek bizonyult a szék odalenn, mire a fôhercegi leszárma­zottak nem voltak restek maguk lecipelni néhány alkalmatosságot, majd visszafelé sem várták meg, hogy segítsenek nekik a teremôrök. Egyszer meg egy farmernadrágos tu­ristalány kért belépôt a kriptába, s látha­tó meghatottsággal nézte a szarkofágokat, különösen az 1957-ben elhunyt József Fe ­renc fôhercegét és fôleg feleségéét, Anna hercegnôét. A kísérô múzeumi dolgozó csodálkozására csak annyit mondott: a nagyanyám volt. Érdekes egyébként, hogy ezen a síron most is van virág. Egy másik leszármazott, aki Angliában történelem­professzor, rendszeresen elhozza ide tanít­ványait, s bár nyilván tudna mesélni, soha nem szól a családi emlékekrôl egy szót sem, csak hallgatja az idegenvezetôt. Ilyen történeteket is lehetett hallani az idei örökségnapokon a Várpalota C épülete alatt rejtôzô fôúri temetkezési helyen. Meg ennél rémesebbeket is, például a kripta hetvenes évek elején történt kifosztásáról és földúlásáról. A hallgatóság érdeklôdô borzongással konstatálta, hogy Kiszely professzor állítólag ez után az eset után saját lakásán azonosította és rakta össze újra a csontvázakat. Kislánya pedig min­den este elköszönt a bebalzsamozott arcú Anna Pavlovnától. A szép orosz hercegnô József nádor elsô felesége volt, s nagyon fiatalon meghalt. Koporsója itt található, ô maga azonban 2004 óta Üröm határában nyugszik sírká­polnájában. A második feleség, Hermina is itt alussza örök álmát. Sôt, hasonló nevû lányuk is itt pihen, nem a róla elnevezett városligeti Hermina kápolnában. S termé­színes üvegablakok a régi korok elegan­ciáját idézik; a méretes lyuk mögül virító ejtôcsô meg az udvar kopottsága viszont a jelen realitását. A hasonlóan viharvert Szentkirályi utca 10-ben mégis a csodálattól állt el a látogató szava. Az utcanévadó fôpolgármester haj­dani lakóháza kívülrôl szokottan kopott jó­zsefvárosi épület, udvarában azonban me­sekert rejlik: egy hatalmas fa, egyidôs tán a házzal is, kapaszkodik az égnek. Láttán az ember azonnal elfelejti a vedlett falakat és a sötét lépcsôházat, és persze azt is rögtön megérti, miért ez a ház lett a lakók bevonását célzó helyi Belsô udvar program zászlósha­jója. Az épületet egyébként a harmincas évek végén a Stühmer család vette meg, itt laktak a gyár vezetô alkalmazottai. A házban ma is ôrzik a Stühmerek emlékét. Nem úgy a szomszédban, a gyárból lett csillogó-villogó irodaházban: ott a simára csiszolt homlokzaton épp csak hogy kisi­labizálható, hogy „Stühmer Frigyes kakaó, csokoládé és cukorárugyár”. ● Habsburgok a Nádori kriptában Csordás Lajos 20 BUDAPEST 2008 október

Next

/
Thumbnails
Contents