Budapest, 2008. (31. évfolyam)
10. szám október - Nemes Tamás: Felejthetetlenül frissítő fröccsök
Az ottani kis cukrászdák, apró, furcsa kávéházak, rejtett kocsmák halaikkal és görbegurba utcák ócska házaikkal, úgy látszik, mind atyafiságot tartanak a szerelemmel. A budai korzó gesztenyefái alatt hány dermedt szív dobogott már melegen, és a padokon leülni szerelmes szívvel és a hölggyel, bizony nem utolsó mulatság.” Jöttek bizony mindig is a túlpartiak jóféle halászlére, majorannás libapecsenyére, paprikás csirkére, cseresznyés és káposztás rétesre, sramli-, rác tambura- meg cigányzenére. Mindezekre remekül csúszott a vegyészi beavatkozásoktól mentes kadarka, csak úgy tisztán, vagy éppen fröccsben. A mi jó kis – vagy akár nagy – fröccsünk pedig azon kívül, hogy az emésztést is nagyban segíti, magában, üdítônek is az egyik legjobb ital – a mai napig az. A fröccskészítéshez használt jóféle vörösbor ráadásul bizonyítottan egészséges, mivel számos olyan összetevôje van, amelyek elônyös hatást gyakorolnak szervezetünkre, fontos lehet a szerepük különösen a szív- és érrendszeri betegségek megelôzésében: a testünkben lerakódott rossz koleszterint hígító rezveratrol, a vérnyomásra kedvezôen ható polifenol, valamint az antioxidáns flavonoidok. Fröccs készítésére a szódavíz a legalkalmasabb, mert a semleges ízû, mesterséges szénsavas víz – ellentétben a különbözô ásványi anyagaiknak köszönhetôen más és más ízû természetes ásványvizekkel – nem zavarja meg a bor saját ízét. Márai egyik írásában errôl így vélekedett: „Mert a szódavíz nem ásványvíz, ezt jegyezzük meg jól. A szóda már a civilizáció, ez igaz, de nemzedékek és évszázadok 13 BUDAPEST 2008 október fotó: Sebestyén László Van (volt) kicsi, nagy, közepes, szakállas Fröccshöz húzza a nótát a banda A szikvízet is csomagolni kell...
