Budapest, 2008. (31. évfolyam)
1. szám január - Zsidi Paula: Múzeum és városfejlesztés
fejlesztési koncepciók kidolgozásában, s emellett nemzetközileg elismert tudományos mûhelyként is mûködik. A beruházások feszített üteme és a régészeti feltárások elmélyülô tudományos jellegû kutatómunkája ugyanakkor egyre nehezebben egyeztethetô össze. Hol van már az a nyugalom, ami az aquincumi ásatásokat jellemezte a 19. század végén és a 20. század elsô felében! Ez a munka elôre nem tervezhetô, programja elôre nem rögzíthetô: a régészeti árkok körül szinte mindig front van. A város fejlôdésével együttjáró út- és közmûépítések sokszor technikailag-mûszakilag is szokatlan megoldásai és a város mûködôképességét biztosítandó rendkívül rövid határidôk nemcsak a kivitelezôket, hanem sokszor az építéssel járó feltárást is szûk keretek közé szorítják. Nem kényelmes, de kölcsönös figyelemmel megoldható mégis. Olyan nagyszabású fejlesztések gyors és hatékony kísérô-kutató munkája bizonyítja, mint a szentendrei HÉV vágányainak felújítása vagy a metróépítés elôkészítése. De az ásatásoknak nemcsak az üteme változott, hanem a módszerei is. A korszerû dokumentációs eljárások alkalmazása segíti abban, hogy a feltárások valamelyest lépést tartsanak a beruházásokkal. Rendelkezésünkre áll a gyakorlati munkát gyorsító számítógépes adatbázis, amely a fôváros régészeti védettségû területeinek, nyilvántartott régészeti lelôhelyeinek és régészeti érdekû területeinek adatait tartalmazza, s térképen is ábrázolja. Digitális mérôállomások, számítógépes térképezési programok, alkalmanként fotogrammetria és lézerszkenner segíti az elôkerült emlékek gyors dokumentálását. Egyre többet alkalmazzuk sikeresen a leletfelderítés korszerû módszerét, a geofizikai vizsgálatot, s a Duna-partot érintô kutatások során a búvárrégészetet. Szükség is van ezekre, hiszen a beruházások során a múlt emlékeit ôrzô területekbôl évente több tízezer négyzetmétert építenek be. Napjaink mélygarázsos építkezései – szemben a korábbi idôszak sávalapozásaival, vagy cölöpözéses építési technológiájával, melyek kisebb felületen károsították a régészeti örökséget – nagyobb, összefüggô területen semmisítik meg a maradványokat. Ezek veszélyeztetettsége és védelmének felelôssége így egyre nô. Vándorló változások Az elmúlt évek ásatásai során nemcsak eddig ismeretlen építészeti emlékek, muzeális értékû tárgyak kerültek elô, hanem számos új, az építéstörténetre, településszerkezetre vonatkozó történeti forrásadathoz juthattunk hozzá. Ezek nyomán a korábbi publikációkból megismert hagyományos Aquincum-kép helyett egy dinamikusan változó antik város arcvonásai kezdenek elôttünk kibontakozni. Az újabb régészeti kutatások eredményei világítottak rá például arra, hogy a római hódítók megjelenése idején, a Kr. u. 1. század elsô felében a Gellért-hegyen és környékén lévô, feltehetôleg Ac-inco nevû kelta központ szerepét az 1. század közepe után a Vízivárosban kiépített katonai tábor és az azt körülvevô település vette át. A mai Óbuda területének centrum szerepe pedig csak Kr. u. 89-et követôen, a légió állandó állomáshelyének kiépítése nyomán alakult ki. A települési központ tehát a római uralom elsô évszázadában egyre északabbra tolódott, egyre nagyobb területet igényelt a Duna és a Budai hegyek vonulata között, miközben megôrizte az egykori, már több kilométernyivel távolabbra fekvô kelta nevét. Valószínûleg a 2. század legelején rajzolták meg a római mérnökök azt a kitûzési rendszert, mely hosszú idôszakra meghatározta Aquincum szerkezetét. Kiindulópontja a légiótábor központjában (a mai Flórián tér területén) volt, s a Duna vonalát is figyelembe véve annak mindkét partjára kiterjedt. Ennek alapján jelölték ki a katonai objektumok helyét, rajzolták meg a tá-3 BUDAPEST 2008 január Éjszakai kutatás a szentendrei HÉV felújításához kapcsolódó régészeti munka során (2005, régészek: T. Láng Orsolya, Hárshegyi Piroska, Lassányi Gábor) Légifotó a polgárváros, a szentendrei HÉV és az esztergomi vasút által „felnégyelt” területrôl A legnépszerûbb rendezvény, a tavaszi Florália ünnep; a „múltbanézô készülék” (kronoszkóp) elôtt sorban állnak az érdeklôdôk
