Budapest, 2008. (31. évfolyam)
8. szám augusztus - Bolberitz Henrik: Rákosmente, az élhető kertváros. A XVII. Kerületről a városépítész szemszögéből
ból erényt kovácsolva erôsítse e városrész fejlesztést vonzó, dinamikus arculatát; az itt élôk számára nyújtson biztonságot és harmonikus életvitelre alkalmas környezetet. Mindezek elérése a „fejleszteni, de nem mindenáron” jelszó érvényesítésével, a beavatkozások sebészi finomsággal történô végrehajtásával lehetséges. A XVII. kerület jövôképét a Kerületfejlesztési Koncepció tartalmazza, amely kitûzi a hosszú távú célokat. A fejlesztési irányok lokalizálásához a kerületrészek adottságainak elemzésére, feltárására van szükség. Mindezeket együttesen tartalmazza az európai uniós pályázathoz készített kerületi IVS, azaz Integrált Városfejlesztési Stratégia. A konkrét fejlesztési elképzeléseket az Akcióterületi Terv foglalja magában. A másik fejlesztési dokumentum a „Start 17”, Rákosmente Közlekedésfejlesztési Akcióterve, amely a 2008–2020 közötti idôszakra fogalmazza meg a fejlesztés irányait. A megvalósítás módját illetôen az Önkormányzat a „kezdeményezô” stratégiát választotta, amely minden konkrét fejlesztési területre vonatkozóan megfogalmazza a saját szempontjait, és azokat ütközteti a külsô igényekkel. Ennek eredményeként – az esetek többségében – kompromisszum születik: a készítendô szabályozási terv programja. Kerületünkben is nehéz feladat a fejlesztési elképzelések, valamint a megvalósítások társadalmi kontrolljának biztosítása. A közérdeket képviselô és annak szellemében eljáró önkormányzat nagyon nehezen tudja bevonni a lakosságot a tervezés, engedélyeztetés és megvalósítás bonyolult, nehezen átlátható folyamatába. Nehéz a közös nyelvet és a megfelelô eszközöket megtalálni a szakmabeliek és a nem szakmabeliek érintkezéséhez. Ebben segíthetnek a társadalmi kommunikációban jártas szakmai szervezetek (mint például a Studio Metropolitana) és a helyi civil szervezetek. Természetesen a kerület jövôképének kialakításában nemcsak a kerület adottságaiból kell kiindulni, hanem a fôváros, az agglomeráció szempontjaira is figyelemmel kell lenni. Sôt az országot és a Kárpát-medencét érintô környezeti és szociálökológiai szempontokat is be kell építeni az új tervekbe. Elengedhetetlen a globális környezeti és társadalmi folyamatok integrálása a kerületi jövôkép alakításába. A globális felmelegedés, a hagyományos energiahordozók, továbbá alapvetô élelmiszerek árának ugrásszerû emelkedése, a globális világgazdaság válsága és az ezzel járó pazarló fogyasztói életforma válságának jelei már napi tapasztalatok. A természeti értékek (természetes vizek, zöldfelületek) fokozott védelme mellett meg kell találni az említett kérdésekre adandó válaszokat. Rátérve a kerületben várható fontosabb fejlesztésekre, elsôként az elôbb leírt, ökoszemléletû fejlesztési elképzelést említem, amelyet a kerületközpont közelébe, a Rákospatak mentére tervezünk. A Nyilas-táblának nevezett, kiváló természeti adottságokkal rendelkezô területen mintegy demonstrációs jelleggel valósítanánk meg egy fenntartható fejlôdést lehetôvé tevô fejlesztést. Ennek programját nyilvános építészeti ötletpályázat eredményétôl várjuk. A másik fontos kerületi fejlesztés a kerületközpont megújítása lesz. Ennek keretében – a kialakult adottságokat figyelembe véve – a Pesti út rákoskeresztúri szakaszán, annak mindkét oldalán sétányt kívánunk létrehozni, amelynek egyik végpontja az autóbuszállomás helyén kialakítandó Fô tér, másik végpontja pedig a Népkert, illetve a Podmaniczky-kastély. A két végpont között az áramlást a sétányra felfûzött „eseménysor” biztosítja: vendéglátóhelyek, parkok, üzletek stb. A Fôtérhez kapcsolódóan új, színvonalas, városközpont-képzô épületeket is kívánunk építeni. A program megvalósítására a kerület európai uniós pályázatot nyújtott be. Kerületi fejlesztési stratégiai cél még a kerület természeti adottságaiból adódó öko-turizmus, továbbá a konferencia-turizmus feltételeinek megteremtése – ez utóbbi a Ferihegyi repülôtér és az M0 körgyûrû közelségére alapozva. Összefoglalva, a nagyratörô célok megvalósítása dinamikus és lelkes tevékenységet igényel. Mindez ma jellemzi a kerület fiatalodó lakosságát és elkötelezett vezetését. Ennek eredményeként azt várjuk, hogy – a tudatos marketingtevékenységnek is köszönhetôen – a „Rákosborzasztó” asszociációt a helyi és a fôvárosi köztudatban egyaránt felváltja a „Rákosmente: modern kertváros”. ● 7 BUDAPEST 2008 augusztus A felújításra váró Podmaniczky-Vigyázó kastély
