Budapest, 2008. (31. évfolyam)
8. szám augusztus - Ráday Mihály: Van a Bajza utca sarkán…
Nem csak a háznak, a róla szóló híradásoknak is története van. E sorok közreadójának elsô ilyen olvasmánya az a kis írás, amely a Budapesti Városvédô Egyesület megalakulását megelôzô elsô fotós-amatôr helytörténész akció során született 1981-82 telén. Az Andrássy úti házak feldolgozására szóló felhívásomra jelentkezett mintegy 150 társadalmi munkás közül ezt a házat kapta feladatul, vállalta el televíziós kolléganôm, Lippay Ágnes . A Sugárút akkori arculatáról, házainak állapotáról készült fényképekbôl kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeumban, a fényképek ezreinek negatívjait pedig elhelyeztük a Kiscelli Múzeum gyûjteményében. A házakról szóló írások megjelentek az Adalékok a Népköztársaság útja történetéhez c. kis fûzött kötetben. Ez az a forrás, ahonnan Lippay tudósításából megtudható például, hogy az alagsort – ahol (ma még) a Premier Étterem mûködik, sokáig hulladékégetésre használták, s volt három szintet összekötô étellift is a házban, amit azonban már régen befalaztak. Az épületrôl mint a sajtó házáról talán Benkô Károly tudja a legtöbbet, aki feldol gozta mindazt, amit a még élô visszaemlékezôktôl megtudni lehetett, s a Magyar Sajtó 1985. évi 12. számában közzé is tette információit, majd még annak is utánanézett, „járt-e Ady Endre az Andrássy út 101-ben?”. Következzék a ház története röviden. A századfordulón az Andrássy u. 101. alatt (a 29.634 helyrajzi számú telken) megkezdôdött az építkezés. Elindítója Schanzer Ignác, a szolnoki „fakirály” volt. Volt ugyan már egy háza a Podmaniczky utcában, ahol kártyacsatákat vívott építész barátaival. Ôk vették rá, hogy méltó palotát építsen a családjának. 1905. december 23-án jegyezték be Schanzerné Lôwy Klára nevére a tulajdonjogot a földhivatalban. A család nem sok örömet lelt az 1906-ra megépült házban, bele sem költözött, mert a fafeldolgozó vállalkozás nem sokkal a villa elkészülte után tönkrement. Az épületet, amely a Schanzer-lány kezén maradt, rendszerint bérbe adták. Egy ideig a török követség bérelte, de Tchaján fôkonzul, aki magyar nôt vett feleségül, utóbb kiköltözött a magas bérleti díj miatt. 1932-ben örökölte meg Drücker Zsigmond né, Schanzer Mária Magdolna, de ô Cseh szlovákiában lakott. 1934-ben közös tulajdonukba került dr. Kelen Ferencné vel. A házat egyre több jelzálogkölcsön terhelte. A tulajdonosok számára is megváltásnak tûnhetett, amikor 1940. december 18-án, a belügyminiszter 434398 sz. ren-Van a Bajza utca sarkán... szöveg és fotó: Ráday Mihály 8 BUDAPEST 2008 augusztus forrás: FSZEK Budapest Gyûjtemény forrás: FSZEK Budapest Gyûjtemény Kolosváry-Borcsa Mihály felavatja a Magyar Sajtó Házát A Bajza utcai homlokzat az 1940-es évek elején
