Budapest, 2008. (31. évfolyam)
7. szám július - Balogh Eszter: Futurbia Budapest: új szemlélet Budapest tervezésében
• a fôvárosban élô külföldieket • a tudomány és az akadémiai szektor városi ügyekkel foglalkozó szakértôit • városi ügyekkel foglalkozó szakmai és szakértô szervezeteket, személyeket • építészeket, tájépítészeket • véleményformáló értelmiségiek csoportját • szakértôket • mûvészeti, mûvelôdési szakembereket, kulturális és mûvelôdési intézményeket • ingatlanfejlesztôket, befektetôket és jelentôsebb gazdasági szereplôket • a budapesti lakosság képviselôit A konzultációkon moderált beszélgetés folyt a város jövôjével kapcsolatos igényekrôl, az ezek megvalósulásához vezetô utakról és az azt akadályozó nehézségekrôl, illetve a lehetséges vállalásokról. A beszélgetések a fenti kis csoportokban zajlottak, hiszen feltételezhetô volt, hogy a különbözô körök különbözô értékekkel rendelkeznek, így igen változatos és sokszínû igény-paletta és problémahalmaz fogalmazódik meg. A participációnak ebben a szakaszában az SMB ezért érték- és eszközfelmérést végzett. Tekintve, hogy a participáció végsô célja a jövôre vonatkozó szélesebb közmegegyezés kialakítása, a csoportoknak egymás között is egyezségre kell majd jutniuk. Ennek terepe volt az úgynevezett Jövômûhely konferencia, ahol a különbözô csoportok találkoztak egymással, s az SMB moderált és plenáris viták segítségével megindította közöttük a kommunikációt. A különbözô csoportok ezen a fórumon értették meg igazán, hogy mit jelent a részvétel. A fórumon jelen voltak a döntéshozás és a szakmai adminisztráció fontosabb személyiségei. A lakossággal egy internetes felmérésen és fórumon keresztül zajlott konzultáció. Az SMB ugyanakkor a folyamathoz és az eredményekhez való hozzáférést nagyon intenzív sajtókommunikációval biztosította. Több médium segítségével hirdette a programot, az ahhoz való csatlakozás útját és a dialógusok eredményeit is. A Futurbia Budapest tehát megindította a szemléletváltást, elindította rögös útján a demokratikus tervezést. Sikerek és nehézségek Megnyílt a kapu a döntéshozók, a szakértôi réteg és a szélesebb körû laikus és városhasználói csoportok horizontális és vertikális konzultációja elôtt. A projekt résztvevôi megértették: olyan pillanat állt elô, amikor magukon az embereken is múlik, hogy milyen aktívan és elkötelezôdésekkel csatlakoznak Budapest építésének folyamatába. Új, ismeretlen dolgokkal szembesülve a legnagyobb kihívás a bizalom kiépítése, illetve elmélyítése. Voltak esetek, amikor a beszélgetés inkább a részvétel komolyságának biztosítékairól, a döntéshozók hozzáállásáról és a legitimációról szólt. A jelenség normális, ez a tanulás része. A legintenzívebb bizalomépítô munka a civil szervezetekkel folyt, míg a legnyitottabbak a külföldiek (hiszen számukra ez a módszer és szemlélet nem ismeretlen), a fiatalok és a fejlesztôk voltak. A rögös út és a tanulás része a részvételi aktivitás problémája is. A program a csoportokon belül a legszélesebb szakmai és társadalmi körök szereplôit hívta meg, de csak kisebb részük képviseltette magát a projektben. A participáció – Gauder Péter hasonlatával élve – egy tôle idegen közegben olyan, mint a hóember-építés: elôször egy kis hógolyót gyúrunk, és ahogyan görgetjük, úgy lesz belôle kész hóemberünk. A városhasználók idôvel és lassan válnak a folyamat részeivé, míg a végére megalkotják a maguk „hóemberét”. A participációs eljárások a párbeszéd, a kommunikáció olyan módszereit alkalmazzák, melyek a magyar kultúrában elsôre meghökkenést kelthetnek. A kommunikáció kis csoportokban, sok esetben gyakorlatokkal, játékosan történik. Ezek a technikák mozdítják elô az egyetértés kialakulását, az „ötletrohamok” beindulását, és segítik elô a célok elérését. Az emberek megszólítása, a moderált kommunikáció több vezérelv alapján történik: • vetekedés helyett együttmûködés: ötleteink célja nem az, hogy elnyomjunk más ötleteket, hanem hogy megértsük a különbségeket; • „ötletroham”: nincs rossz ötlet • konstruktív kommunikáció: a kommunikáció lényege a kitûzött célok elérése Hogyan tovább? A Futurbia Budapest tervezôi szakaszának elsô része lezárult, megfogalmazódtak a fôváros jövôjével kapcsolatos értékek, prioritások. A program következô célkitûzése, hogy a résztvevôk a középtávú stratégiához (Budapest 2020) úgynevezett fejlesztési forgatókönyveket állítsanak elô. Ehhez az SMB segítségével civil, gazdasági és szakértôi csoportok alakulnak meg, hogy a szcenáriókat megírják, s hogy tagjaik kialakítsák azokat a partnerségeket, klasztereket, elkötelezôdéseket, amelyek a harmadik, implementációs szakaszban válnak majd lényegessé. Középtávú városfejlesztési forgatókönyveket a három csoport mellett felkért szakértôk is készítenek. A forgatókönyvek elkészülését követôen a fejlesztési irányokról, szcenáriókról újabb egyeztetés indul meg, melynek az eredménye már a kiforrott, közmegegyezésen alapuló Budapest 2020 stratégia lesz. A Futurbia sajtókommunikáció útján továbbra is biztosítja a program átláthatóságát, illetve az internetes fórumon keresztül a lakossági konzultációt, az SMB pedig megindítja a dialógust a kerületekkel és a kerületek között. ● 33 BUDAPEST 2008 július
