Budapest, 2008. (31. évfolyam)
7. szám július - Cs. Plank ibolya, Hídvégi Violetta: Az első fényírdák Pest-Budán
A cím a Magyar Tudományos Akadémia Képtárában látható kiállítást idézi. Az elsô fényírók egy új technika elsajátításával, továbbfejlesztésével találtak maguknak korábbi szakmájuk helyett más megélhetési forrást. Az úttörôk tevékenysége azonban elhomályosult a késôbbi nagyok mellett, pedig az 1860-as években egymást érték a fényképészek mûtermei a testvérvárosban. A kiállítás egy barátság története is. Két közgyûjteményben dolgozó munkatárs szövetsége, akik különbözô tartalmú anyagokkal foglalkozva találtak a témára és egymásra. A fotótörténész kíváncsisága keltette fel a levéltáros érdeklôdését. Még az út elején járunk, de megálltunk egy kicsit, eddig összegyûjtött eredményeinkkel kiléptünk a nyilvánosság elé ezzel is ösztönözve magunkat a munka folytatására, reményeink és szándékaink szerint nagyobb léptékû összegzésére. Munkánkat kollégáink, barátaink segítették írásaikkal, tapasztalataik személyes átadásával. A fényképészet és az építészet kapcsolatának máig feltáratlan fejezete a fotográfiai mûtermek korszakonkénti vizsgálata. A visszatekintés több okból sem érdektelen. Miközben sokan a hagyományos fotográfia végérôl beszélnek, egyre nagyobb az érdeklôdés a fotográfia egyetemes és magyar története iránt. A kutatás kiindulópontja, hogy az 1840 és 1880 között készült fotográfiák nagy része – a festôk és szobrászok alkotásaihoz hasonlóan – mûteremben készült, tehát a mûtermek fejlôdéstörténetének alakulása elválaszthatatlan a 19. századi fényképészettôl. Keveseknek jutott osztályrészül olyan próbatétel, mint Rosti Pál nak (1830–1879), aki Közép- és Dél-Amerikát bejárva készítette nagyméretû város- és tájképeit, vagy Orbán Balázs nak, aki 1862 és 1868 között a Székelyföld kultúrájának fényképes dokumentálásával írta be magát a fotográfia történetébe. A szakma bázisát majd száz éven keresztül a mûtermek jelentették. A fényképészek itt találkoztak a vendégekkel, itt készültek a felvételek, és a kidolgozás is helyben történt. Az épületek homlokzatai hasznos reklámfelületet jelentettek: festett feliratok jelezték, hogy a házban fotográfus dolgozik. Sok helyen kisebb kiállításokat rendeztek a fölszinti üzletsor valamelyik portáljában vagy a mûterem elôcsarnokában. A korabeli kirakatokban a kereskedôk gyakran közismert személyek portréi mellett kínálták portékájukat. Képzômûvészeti mûalkotásokkal vetekedô hívogató táblák (freskók, égetett kerámiák) képviselték a legreprezentatívabb megoldásokat, többnyire a fotográfusok saját házaiban, illetve házaik homlokzatán. Ezek az ábrázolások a 19. században még a fényképezés és a festészet kapcsolatát hangsúlyozták, hasonlóképpen a fényképészeti verzókon (fényképek hátlapjain) látható grafikákhoz. (Koller Károly Harmincad utcai, Lotz Károly Hold utcai, Mai Manó Nagymezô utcai mûterme.) Az 1873 elôtti korszakból szinte semmi, az utána következô idôszakból csupán Mai Manó mûterme vészelte át a történelmet. A korszakot érintô kutatások során számolni kellett azzal, hogy túl sok adat nem áll a rendelkezésünkre a 19. századi mûtermek belsôépítészeti részleteirôl, mint ahogy hamar kiderült az is, hogy a cégalapításokról és a fényképészek üzletpolitikájáról is többnyire csak a korabeli sajtóból lehet tájékozódni. Az okokat keresve meg kell említeni, hogy a szakmának egészen 1882-ig nem volt egyesülete és szaksajtója. Ebbôl következôen az információkat is más csatornákon keresztül kellett eljuttatni az olvasókhoz. (Összehasonlításképpen: Londonban már 1853-ban megalakult a Photographic Society of Great Britain, 532 taggal, Bécsben 1861-ben a Photographische Gesellschaft, 342 taggal, Berlinben pedig a Photographischer Verein, 175 taggal.) A mûtermek homlokzatairól, megjelenésérôl a kartonra kasírozott portrék – vizitkártyák, kabinetportrék – hátán lévô grafikákra támaszkodhatunk. Meg kell becsülnünk e dokumentumokat, hiszen errôl az épülettípusról – kissé érthetetlen módon – alig lehet korabeli ábrázolásokat találni. Az elsô fényírdák Pest-Budán Cs. Plank Ibolya – Hidvégi Violetta 12 BUDAPEST 2008 július forrás: BFL Szentkuty István fényírdájának terve, I., Clark Ádám tér, 1867 FÉNYÍRDA
