Budapest, 2008. (31. évfolyam)

6. szám június - Saly Noémi: Családregény porcelántálon

vel az egri várszékesegyház helyén ásat. A szegedi Fekete-ház kivitelezôje, Kovács István építômester azt írja róla: „kitûnô rajzoló volt és értelmes ember” – s hogy apró dolgokban is mennyire igényes és találékony, ahhoz elég megnézni azt a re­mek kis épületet, különleges, „árvízálló” alapozásával és egyetlen szög nélkül ké­szült, csapolt fedélszékével. Nagyon fia­talon, 48 évesen halt meg Pesten 1867 ja­nuárjában. Hét gyerek maradt utána, akik közül Kálmán , az építész és Károly , a festô és plakáttervezô szócikk a lexikonokban. Ja. A felesége, Mária Kauser-lány – netán Lipót húga? A harmadik fivér, Eduard sorsáról Gers­ter Árpád nem beszél. (Egy 1906-os gyász­jelentésen özvegyét, Hallykó Borbálá t bú ­csúztatják gyermekei: Mariska, Zsigmond és Gizella Kassán.) A szintén mérnök Antonról is csak ap­ránként, más forrásokból derült ki, milyen jeles ember volt. 1850-tôl Amerikában él – neki menekülnie kellett, százados volt a szabadságharcban. Odakint eleinte ácsként keresi a kenyerét, faépítkezésekkel foglal­kozik. Dolgozik a Brooklyn-híd építôjénél, John A. Roeblingnél, majd 1859-tôl munka ­társa a New York-i Central Parkot megál­modó és létrehozó Frederick Law Olmsted írónak és Calvert Vaux építésznek. Nevé ­hez fûzôdik a park négy menedék-kuny­hója, továbbá egy „gyönyörû nyári lak” a Fifth Avenue-n. Részt vesz a brooklyni Prospect Park kialakításában is. 1859-ben Cserépy István „fiatal vándorló iparos” New-Orange-ból tudósítja mûködésérôl a Vasárnapi Ujságot: „Gerster Antal ács ­mester (testvére a Pesten lakó Gerster Ká­roly épitész urnak) dolgoztat mindenféle ácsmunkát, a mi itt elôjön; – de dolgoztat különösen itt ugy nevezett Rustik munkát, melly különös szerkezetü s ugy készül, hogy a fák természeti formájokban héjastól meg­hagyatnak, – ezen munkákra használunk leginkább czédrus- és szelidgesztenye-fákat, mellyek itt erdô számra teremnek. Illy épü­letek, nyári és mulatólakok, igen jól illenek ezen erdôs regényes tájakba, és dusan fize­tik árát. – Itt van egy illy több 100 holdra menô jószága egy urnak, Park név alatt, azt Gerster ur valódi diszkertté, paradicsommá tevé Rustik müveivel. – Miután pedig nagy darab földön nincs egyén, ki ez épitési csint s rendszert értené, azért több száz mérföld­rôl kap meghivásokat, ezenkivül ágense egy ujonta szabadalmazott jégveremnek, vagy is inkább jég által hütött épületnek stb., de hogy meg ne sértsem szerénységét, még csak azt teszem hozzá, – hogy talpig becsületes magyar ember.” A polgárháború idején, 1861-ben St-Louis-ban szervezi meg híressé vált sza­badcsapatát, a Gerster’s Independent Company of Pioneers-t. Önkéntesként kapitányi rangban szolgál a Missouri-i gyalogságnál. Hadmérnöki és utászfel­adatokat lát el: utakat javít, hidakat és erô­döket épít, például 1864-ben az arkansasi Fort Smith-t. A korabeli beszámoló szerint „nagy dicséretet érdemelt a munkálatok so­rán tanúsított tudományos hozzáértéséért”. Késôbbi tevékenységérôl csak egy adatot találtam: 1874-ben négy „menedékházat” épít a San Francisco-i Golden Gate park­ban, hasonlóakat a Central Park-beliekhez – ekkor már „a rusztikus famunkák elsô számú kivitelezôjeként és tervezôjeként” tartják számon. Zseni zseni hátán No, akkor lépjünk elôre egy nemzedék­kel, Gerster Miklós gyerekeihez, sorjában, ahogy következtek. A két legidôsebb nôvér életútjáról öccsük nem mesél részleteket. Máriáról a Pallas Nagy Lexikona ennyit ír: „Szülôi rajzolni már gyermekleány korában taníttatták, a festést csak késôbb tanulta Kassán Hegedüs István akadémia tanártól, s igy sorban tanulmányainak eredményét mutatta be azokban a szinrajzokban, me­lyeket az 1881. országos nôi iparkiállításra küldött. Ezekért dicsérô oklevelet és bronz érmet kapott, ami arra ösztönözte, hogy egy évvel késôbb a képzômûvészeti társu­lat kiállításán már mezei virágokat ábrá­zoló festménnyel szerepeljen. A festmény tehetségre mutatott s Keleti Gusztáv párt ­fogása folytán stipendiumot is szerzett G. Mari számára, mellyel a fôvárosban foly­tathatta tanulmányait, mint a mintarajz­tanoda tanítványa. Kiállításainkon legin­kább virágfestményekkel szokott szerepelni, melyek a természet élénk megfigyelésérôl tanuskodnak.” 21 BUDAPEST 2008 június Gerster Árpád, az amerikai sebészet atyja Gerster Etelka, a világhírû díva

Next

/
Thumbnails
Contents