Budapest, 2008. (31. évfolyam)
6. szám június - Gerle János: Art deco Budapest
riôr sem áll távol az itt tárgyalt irányzattól, ahogy több más, Vágó László tervezte, azóta elpusztult színház- és kabarébelsô sem. A legérdekesebb a Herminamezôn mûködött Párizsi kert mulató volt, melyet Wabitsch Lujza számára épített a lebontott Jardin cabaret helyén. Megmaradt viszont a két lakóház, amely a mulatóval egy idôben, 1929-ben épült (XIV., Hermina út 35-37.) . A szokványos tömegû és alaprajzú épületek homlokzati éleit faragott kopjafa felnagyított motívumai kísérik, az erkélyoszlopok pedig két emeletet átfogó stilizált kopjafák, amelyek eredeti geometriája kínálja magát az art deco átértelmezéséhez. Lajta irodájában többen is foglalkoztak a részletek kidolgozásával. 1911-tôl Tálos Gyula (életmûkiállítását a közelmúltban mutatta be a HAP Galéria), aki 1913-tól Málnai Béla mellett dolgozott, az ô épüle teihez rajzolta a gyakran art decóba hajló neobarokk ornamenseket. Az ötvenes-hatvanas évekig változatlan késô-szecessziós grafikai munkássága az itt tárgyalt stílusirányzat sajátosan magyar változatának tekinthetô – nyilván a Lajtánál közösen töltött évek hatására – Kozma Lajos korai, éppen a Wiener Werkstätte befolyása alá kerülô rajzmodorának folytatójaként. Maga tervezte és építette családi háza (II., Berkenye utca 15.) mindenesetre a tisz tán art deco szellemben épített villák egyik legszebb példája volt eredeti formájában: az emeleti erkély korlátoszlopait képezô hatalmas mûkô vázáival. A nemzeti identitás üzenete Lajta késôi nagy munkáinak (XIV., Ame rikai úti szeretetotthon, V. Szervita téri Rózsavölgyi-ház) feltehetôen Kozma ter vezte (Josef Hoffmann ihlette) kovácsolt vas mintái – bécsies átírású népmûvészeti motívumok – gyakran változtatás nélkül kerültek tanítványai, a Löffler és a Román testvérpár épületeibe, akik a részletképzés mellett átvették a mester orientalizmusát, néhány kompozíciós és szerkezeti gondolatát (mint a boglyaív), s általában az art deco felé vezetô késô-szecessziós irány jellegzetes alkotóivá váltak (Román Miklós és Ernô: XIII., Radnóti Miklós utca 23. és 25., Lehel út 4/c.; Löffler Sándor és Béla: VII., Kazinczy utca 29–31. ortodox zsinagóga együttese, XIII., Pannónia utca 9.). Ez háború utáni munkáik egy részére is jellemzô, megôrizve az art deco késôszecessziós, és magyaros jellegét (Román Miklós és Ernô: XIII. Vágány utca 2. kórház, Löffler Sándor: II. Margit körút 36.) Lajta utolsó nagyszabású munkájának, a zsidó gimnáziumnak (XIV., Cházár András utca 10.) az építése csak jóval halála után, 1931-ben fejezôdött be Hegedûs Ármin és Böhm Henrik irányításával, megôrizve a modern funkcionalizmus és a Mezopotámiát idézô monumentális téglaépítészet kettôsségét. A homlokzatokat díszítô téglamintázat, a bejárat mûkô lizénái a keleti hangulatú, késô-szecessziós art deco legkésôbbi, legjelentôsebb alkotásává teszik az épületet. Lajtához hasonlóan a nemzeti stílus mellett elkötelezett más mûvészek munkáiban is a nemzeti identitás kifejezô elemei maradtak a népmûvészeti ihletésû motívumok, de egyre inkább a Josef Hoffmann mûvészete által meghatározott Wiener Werkstätte dekorativitását mutatják. Így a magyar késô-szecesszió néhány kiemelkedô alkotása: Árkay Aladár Városligeti fasori református temploma, Hegedûs, Sebestyén és Sterk Gellért szállója , Koz ma Lajos Budapesti Mûhelyének portálja – rekonstrukciója az V., Aulich utcában látható, sajnálatos módon rács mögé zárva, Vágó József villái – a sok részletében épen maradt VII., Munkácsy utca 19/a . alatti Schiffer-villa és különösen az elpusztult I. , Ostrom utcai Grünwald-villa – és kôbányai Szent László Gimnáziuma az irányzat korai megjelenései közé sorolhatók. Az art deco Magyarországon a húszas években is megôrizte kötôdését a népi elemekhez, ahogyan ez a szecesszión belül 4 BUDAPEST 2008 június Dandár utca 3. Tölgyfa utca 10.
