Budapest, 2007. (30. évfolyam)
2. szám február - Török András: Mi az a Wikipédia?...és hogyan lehet a Budapestről szóló tudás központjává tenni?
amerikai és az európai elkészítési mód, milyen mûvészeti alkotásokban jut jelentôs szerephez a sült krumpli, stb. • Csak olyan történelmi személyekrôl írj életrajzot, akik közismertek vagy fontos tevékenységet végeztek. Ennek egyik ismérve lehet az, hogy az illetôt jegyzett külsô források (könyvészeti munkák, nyomtatott lexikonok, vagy a kollektív emlékezet) megemlítették, megôrizték. • Csak olyan kortárs személyekrôl írj életrajzot, akik egyébként közismertek vagy fontos tevékenységet végeznek. Ennek egyik ismérve lehet az, hogy az illetôt számos külsô forrás (például Google minimum 50 találat; vagy az Életrajzi Lexikon, netán a Ki Kicsoda) megemlíti. A Wikipédia csak a területükön ismert személyekre koncentrál. • A Wikipédia nem való (ön)reklámozásra. Csak azért ne kezdj egy szócikket valamirôl, mert érdekelt vagy benne. (Alapvetôen nehéz semleges maradni egy érintett témában, ha ezt az attitüdöt meg tudod ôrizni, éppenséggel írhatsz róla.) Az üzleti linkekkel nincs baj, ha segítenek beazonosítani a témával kapcsolatos nagyobb vállalatokat. • A Wikipédia nem képgyûjtemény, nem szolgál hosszabb kísérôszöveg nélküli képek tárolására. Egy lexikonban a hangsúly a tartalmon van, így a képek vagy egyéb multimédiás információhordozók csak a szöveggel együtt, egymást kiegészítve érnek valamit. Budapest a Wikipédián 2007 januárjában Ha beütjük a keresôbe a „Budapest” szót, és a „Menj” feliratú billenyût nyomjuk meg alatta, akkor a Budapest összefoglaló szócikk jön fel, ha a „Keresés” gombot, akkor a Wikipédián belül keresi a szót, jelenleg 4999-szer fordul elô. A Budapest szócikkrôl összefoglalva annyit lehetne mondani: alkalmas tárgy a jó munkára. Maguk az eddigi írók és szerkesztôk kialakítottak egy értelmes szerkezetet, de az közel sincs kitöltve. Tartalomjegyzéke jelenleg a következô: 1 Földrajz 1.1 Természeti értékek 2 A név eredete 3 Történelem 4 Önkormányzat és közigazgatás* 4.1 Budapest kerületei 5 Népesség* 6 Gazdaság* 7 Közlekedés* 8 Kultúra 9 Látnivalók 10 Sport, szabadidô* 11 Budapest testvérvárosai 12 Lásd még 13 Külsô hivatkozások 14 Források 15 Ajánlott irodalom 16 Jegyzetek Csillaggal jelöltem azokat fejezeteket, amelyek üresek, az eddigi közremûködôk csonknak tekintenek, és kérik a kiegészítését. Fontos tudnivaló, hogy a késznek tûnô részekben a hiperlinkek kétfajták: a kék színûek létezô másik lapra vezetnek, bár lehet, hogy azok (is) csonkok. A piros színûek teljesen üresek, arról tájékoztatják az oda tévedôt, hogy még nincs ilyen oldal, de tessék nekilátni. A munkába állás egy másik kiindulása lehet az egyes kerületek rendes kidolgozása. Mindegyik csontváza megvan, de csak a VI. kerület nevezhetô alaposnak. Érdekes, pedig ott nincs is helytörténeti gyûjtemény... A Wikipédia egésze kategóriákra van osztva, természetesen van „Budapest” is. Ehhez jelenleg 11 alkategória kapcsolódik: Budapest építményei Budapest földrajza Budapest fôpolgármesterei Budapest kerületei Budapest közlekedése Budapest kulturális élete Budapest oktatási intézményei Budapest történelme Budapest utcái és terei Budapest városrészei Csonkok (Budapest) Értelmes kezdeti munkamódszer lehet az alkategóriák átfésülése, bôvítése, a kategóriák megtöltése több címmel. Amint várható, hallatlan egyenlôtlenségek és ûrök mutatkoznak az alkategóriákban és azok tartalmában. Persze váratlan örömökre is bukkanhat az ember. Például a Regent-ház története egészen jó szócikkben van összefoglalva – talán a nemrég a BUDAPEST hasábjain talált cikk alapján? Talán a szerzô is ugyanaz? Talán megfontolhatná a BUDAPEST szerkesztôsége is, hogy a közlésre elfogadott cikk mellé ne kérjen-e Wikipédiarezümét is. Hiszen ki tudná azt jobban megírni, mint maga a szerzô? Tíz kihelyezett csali, a BUDAPEST olvasóinak Cikkem írása közben kihelyeztem néhány „csalit”, azaz kezdeményt. Ennek neve a Wikipédiában „csonk” (angolul: „stub”.) Jelentése: annyira rövid a szócikk, hogy nyilvánvalóan nem fedheti azt a terjedelmet, amit a téma megérdemel. A következô csonkokat helyeztem el: Ágai Adolf Epreskert Írók boltja Muki villamos Napraforgó utcai kísérleti lakótelep Óvás Egyesület Podmaniczky Frigyes Ráday Mihály Saly Noémi Wichmann kocsmája Kíváncsi vagyok, hányan nem bírnak majd ellenállni a csábításnak. Remélem, sokan lesznek. Mi lehetne ebbôl egy, öt és tíz év alatt? Egy éven belül elérhetnénk a Párizs szócikk színvonalát (http://fr.wikipedia. org/wiki/Paris). Öt éven belül elérhet jük a csodálatosan alapos és arányos Bécs szócikket a német társlapon, azért ilyen lassan, mert biztos vagyok benne, hogy elégedetlenek vele, és állandóan fejlesztik (http://de.wikipedia. org/wiki/Wien). Tíz év múlva angolul is párhuzamosan fejlôdhet a szócikk angolul, és megjelenhet az ÚBL, az Új Budapest Lexikon. Igen, nyomtatott formában. És attól kezdve minden öt évben... Ehhez persze célszerû lenne egy „Budapest mûhely” alapítása. Hogy mi az? „Különbözô témák köré szervezôdô szerkesztôi munkacsoportok, amelyek célja az adott tartalmi terület szócikkeivel kapcsolatos feladatok megfogalmazása, a munka öszszehangolása, és értékelése.” És lehet, hogy érdemes portált is létrehozni... De mindez már nem a gyorstalpaló tanfolyam része. S addig is: munkára fel. Mindenkit szívesen látunk! ● 4 BUDAPEST 2007 február Klösz ismert képe, a Deák tér lapjáról. A kép történeténél a következô szöveg olvasható: „Ez a kép közkincs <http://hu.wikipedia.org/wiki/ K%C3%B6zkincs> és így szabadon felhasználható, mivel szerzôje régen elhunyt, ezáltal védelmi ideje lejárt.” Ami nem igazán megnyugtató, mert lehet, hogy valamelyik közgyûjtemény tulajdona a kópia
