Budapest, 2007. (30. évfolyam)
2. szám február - Csordás Lajos: Wurm-udvarból Dorottya palota
A régi pesti sóházak helyét 1820-ban árverezték. Jó telkek voltak ezek, a hajdani városfalon kívül ugyan, de az éppen beépülô Duna-parton, a Feldunasoron. A parcellák közül kettôt Wurm József vaskereskedô, egy 19. századi vasember szerzett meg, hogy felépíttesse rajtuk az akkori Pest egyik legnagyobb bérházát. Wurmról a régi családok kutatója, Nagy Iván annyit tudat, hogy élete ha tárévei 1770 és 1854. Hogy nemesi címet szerzett, s az Almay nevet kapta a kutyabôrrel. (Az Arad megyei Almáson voltak ugyanis birtokai.) Címerében egyebek mellett horgony díszlik, ami vagyonának eredetére, a dunai kereskedelemre utal. Felesége, Unger Rozália egy másik híres vaskereskedô famíliából származik, övék volt a Múzeum körúton máig álló, gyönyörû, sárkánydíszítéses Unger-ház. Külön érdekesség, hogy Wurmék egyik lányát Bugát Pál , a másikat Rottenbiller Lipót fôpolgármes ter vette feleségül, késôbb pedig egyik lányunokájukat Széchenyi Ödönhöz ad ták feleségül. A gazdag család vitathatatlan tiszteletnek örvendett elôkelô polgárkörökben, sôt! A mi vasemberünk, Wurm úr, miután megszerzi a város egyik legjobb házhelyét, magához méltó építészt kér fel, hogy tervezzen neki ide egy kétemeletes palotát. Pollack Mihály t, aki ekkor még elôtte áll legnagyobb munkáinak, a Nemzeti Múzeumnak, a Ludoviceumnak és a Redoutnak, de már jónéhány pest-budai épület terve született meg rajzasztalán: többek közt a Sándor-palotáé, a pesti Német Színházé, s több bérházé. A Wurm-udvar elkészültérôl 1824-ben ad hírt a Hazai ’s Külföldi Tudósítások: „...az egykori Sóházak helyén és környékén olly szép és nagy kétemeletû házak támadtak , hogy azokat mind palotákhoz lehet hasonlítani. Ezek között megkülönböztetést érdemel Ns. Vurm Jó’sef Vásáros 5 BUDAPEST 2007 február Wurm-udvarból Dorottya palota Csordás Lajos Történetének egyik legjelentôsebb átalakítása zajlik a Wurm-udvarban. A majdnem kétszáz éves épületben top-luxus lakásokat épít egy olasz befektetô. Palazzo Dorottyának – Dorottya palotának – fogják hívni ezután. Ez a jövô. De most fôleg a múltról lesz szó. S arról, mit jelent jól sáfárkodni a mai Budapesten az épített örökséggel. A bank fôbejárata (1896) A nagy pénztárcsarnok (1896) Feldunasor (1859)
