Budapest, 2007. (30. évfolyam)
2. szám február - Török András: Mi az a Wikipédia?...és hogyan lehet a Budapestről szóló tudás központjává tenni?
minden amatôr tudor vágyik arra, hogy tudása közkincs legyen. Ennek viszont a névtelenség és a kikezdhetôség az ára. A cikkeket nem lehet aláírni. Hogyan kezdjem el? Hát érdekel, Nyájas Olvasó? Hát akkor üsd be a böngészôbe: www.wikipedia.hu . És ismerkedj meg a kezdôlap részeivel. Egy gyors szemle után érdemes rákattintani a „lap találomra” címre. Itt egymás után juthatunk véletlenszerûen kiválasztott szócikkekre. Ízelítôt kaphatunk a Wikipédia végtelen gazdagságából. Mi mindennel fogunk találkozni! Egy régi hangszer. Egy csillagkép. Steindl Imre . Egy ország. Egy állatfaj. Johann Sebastian Bach egyházi kan tátái. Bartók Eszter (a Megasztár énekes nôje...), Zsitvakenéz felvidéki szlovákiai falu, H II régió („gázból és plazmából álló, világító csillagközi felhô, amelynek az átmérôje a több száz fényévet is elérheti és a belsejében csillagképzôdés zajlik.”), i.e. 22 (mi történt ebben az évben), Ethereal Wave (a darkwave zenei irányzat egyik ága.). Mindez talán elég felszabadító hatású ahhoz, hogy a magunk Budapesttel kapcsolatos mániáját feltegyük a Wikipédiára. Mert van, amit éppen mi tudunk a legjobban. Legyen az bármilyen apró tégla az építményben. Egy utca, egy személy története, egy szervezet, egy kávéház, egy sportklub, egy régi ház, egy esemény. A következô lépés lehet a kiemelt szócikkek közötti tallózás. Ezek azok a szócikkek, amelyeket a wikipedisták közösen olyan gondosan kidolgozottnak ítélnek, hogy külön a figyelmünkbe ajánlanak. Jelenleg a következô szócikekket javasolják a kiemelt státusra: Fender Stratocaster, Baktérium, Pénzverdék a római császárkorban, JAS 39 Gripen, Jelling viking emlékei, II. János Pál pápa , a majki mûemlékegyüttes, A Night at the Opera, Jimi Hendrix, Petzvál József, Legio. Mint mindenrôl, errôl is szavazással döntenek. Ha érdekel valakit az érdekes folyamat, errôl a Közösségi portálon olvashatsz. Itt meg lehet érteni, hogy mi az adminisztrátorok, a bürokraták dolga, és miként lehet a „sérelmeket” kezelni. Itt található a „Kocsmafal”, ahol hat különbözô szekcióban megvitathatod javaslataidat. Fontos tudni, hogy elôször nem kell valamit élesben kipróbálnod – erre való a „Homokozó”, ahol játszva megtanulhatod az egyébként nagyon egyszerû technikákat. Mint minden tudnivalóról, errôl is nagyszerû útmutatót találni, „A kezdetek” cím alatt. Ennek ez a tartalomjegyzéke: – Üdvözlünk, látogató! – Az elsô lépések – Homokozó, ahol gyakorolhatsz – Pár szó a Wikipédiáról – Hogyan jelentkezz be? – Wikipédia: Azonosító – hogyan válaszd meg az azonosítódat – Felhasználói lap – írj magadról, ha van kedved – Szójegyzék, avagy a Wikipédia-zsargon. Mire nem való a Wikipédia? A Segítség/Irányelvek és útmutatók alkönyvtárban található egy nagyon hosz szú lista. Ennek a leglényegesebb pontjait alább felsorolom. A kék, aláhúzott kiemelést megtartottam, a lapon ezek természetesen hiperlinkek, azaz rákattintva további helyekre jutunk. • A Wikipédia nem papír. Emiatt nincsenek fizikai mérethatárai, élô hivatkozásokat tartalmazhat, tartalmazza a legfrissebb információkat és hasonlók. Ez azt is jelenti, hogy a papír-alapú cikkeknél megszokott stílus és hossz nem feltétlenül megfelelô itt is. • A Wikipédia nem az anarchia tesztje. Az, hogy a Wikipédia nyílt és önszervezô, még nem jelenti azt, hogy célja az anarchián alapuló közösség mûködésének tesztje. A cél egy lexikon létrehozása, nem pedig az anarchia határainak vizsgálata. (De nem tagadható, hogy a radikális nyitottságnak része van a Wikipédia sikereiben.). Vedd figyelembe, hogy az irányelvek és szavazólapok az ilyesmi megakadályozására készülnek, nem pedig gerjesztésére, de legfôképp a szócikkek bôvítésére. • A Wikipédia nem csatatér. Minden felhasználótól elvárjuk, hogy civilizál tan, higgadtan és az együttmûködés szellemének megfelelôen viselkedjék. Ne sértegesd, zaklasd vagy félemlítsd meg azokat, akikkel nézeteltérésed van. Ehelyett állj hozzá intelligens módon a vitához, és beszéld meg velük udvariasan a dolgot. Ne készíts vagy módosíts szócikkeket, csak hogy az igazadat bizonyítsd. Lásd még: Wikipédia:Vitarendezés . • Ha nem tetszenek a Wikipédia alapelvei, akkor nyugodtan itt hagyhatsz minket, nem kötelezô részt venni a munkában. Mire nem valók a Wikipédia-szócikkek? Ez is egy nagyon alapos és bô lista, nem fér el a cikkben, ezért rövidítettem: • A szócikk nem szótári definíció – mivel a Wikipédia nem szótár , ezért nem tartoznak bele olyan bejegyzések, amik csak egy definíciót tartalmaznak. (Minden szócikknek illik egy definícióval, vagy a téma világos, rövid körülírásával kezdôdnie.) • A Wikipédia nem elektronikus könyvtár: ha jogtiszta (!) elsôdleges forrást akarsz a webre feltenni, arra a Wikipédia speciális, szabad források helyeként szolgáló része, a Wikisource való. • A Wikipédia nem szakácskönyv. Például, ha a sült krumpliról akarsz írni, akkor „egy egyszerû recept a sült krumpli elkészítésére” nem elegendô ahhoz, hogy abból elfogadott szócikk szülessen: írd meg a sült krumpli történetét, hogy milyen fajtái vannak, miben különbözik az 3 BUDAPEST 2007 február Az ivókút a Szt. Gellért tér lapjáról. Teljesen megnyugtató forrásmegjelöléssel: Norbert Aepli svájci személy („User neve”: Noebu) saját képe, 2005. június 26-i felvétel, az engedély száma: CC-BY-2.5
