Budapest, 2007. (30. évfolyam)
11. szám november - Hadnagy Zoltán: A Zsolnay-botrány
A Baranya Megyei Múzeumok igazgatóságának (akkori) vezetôje, Huszár Zoltán az esetrôl a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól szerzett tudomást, „több rész letet azonban nem tud, mivel a múzeum a felújítás idejére kikerült az igazgatóság hatáskörébôl”. A Káptalan utca: Pécs kulturális szíve. Hat múzeum kapott helyet itt, karnyújtásnyi távolságra a felújított ókeresztény sírkamráktól, köztük a néhány hónapja megnyitott Cella Septichorától. Nem csoda hát, hogy élénk érdeklôdés kísérte a történteket, hiszen a Zsolnay Pécs egyik legnépszerûbb múzeuma, évente csaknem nyolcvanezer látogató keresi fel. Most, több mint egy évvel az eset után, amikor a helyreállítás kétévi szünetét követôen újból megnyitották a közönség elôtt a tizenkétezer mûárgyat és több ezer dokumentumot is magába foglaló gyûteményt, vizsgáljuk meg, mit is vesztettünk, milyen értéket pusztított el a felelôtlenség és a hozzá nem értés. Kiindulópontul Csemegi József nek és Sarkadyné Hárs Évának a Janus Panno nius Múzeum 1956-os Évkönyvében megjelent tanulmányait lapoztuk fel. Csemegi állítása szerint az épület gótikus magból növekedett mai állapotára. A „mag” – az egyik szoba – építése az Anjou-korra tehetô. Az épületen szinte minden században alakítottak. Bár az 1955-ös mûemléki helyreállítást fôleg a Zsolnay-kiállítás megrendezése indokolta, a mûemléki kutatások nem szorítkoztak csupán a belsô terekre. Az utcai homlokzat feltárása is elkerülhetetlenné vált. „Az elsô nagy meglepetés – írta Cse megi – az épület reneszánsz stílusú hom lokzat-festésének feltárása volt. E falfestés, bár több helyen is igen nagy felületen teljesen elpusztult, mégis nagy jelentôségû... a magyar díszítô falfestészet történetének tisztázása szempontjából...” Az ötvenkét évvel ezelôtti restaurálás eredményeként elôtûnt egy térdeplô, imádkozó alak, elôtte imazsámoly. Vele szemben, a középkori épület nyugati szélén, a falfülkében Krisztus félalakja volt látható, kissé balra döntött fejtartással. „A Krisztus ábrázolás fölött az emelet teljes magasságát kitöltô ornamentális díszítés helyezkedik el; hatalmas, kehelyszerû virágot kacskaringós inda övez körül, vörös, sárga színekkel...” – írta S. Hárs Éva mûvészettörténész. A töredékekbôl kikövetkeztethetôen a homlokzatot egy összefüggô, a teljes falfelületet betöltô freskó díszítette. E freskókkal egyidôben festhették a Krisztus-képet is. A múzeum mintegy félmilliárd forint értékû rekonstrukciója a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat segítségével 2005 szeptemberében megkezdôdött. A KÖH pécsi irodája vezényelte a helyreállítást. Weiler Árpád szerint a munkálatokat folya matosan felügyelték. A tervezô, Kistelegdi István kijelölte azt a „foltot” a homlokzaton, amelyen láthatók voltak az évszázadok átalakításai után folyamatosan pusztuló freskó még megmaradt részei. Amikhez nem szabad hozzányúlni. Aztán mégis megtörtént a baj. Egy nap, amikor a restaurátor már hazament, a kômûves a fal másik oldaláról indulva egyszerûen leverte a bejelölt részen a freskómaradványt. A pusztulást a KÖH pécsi irodája csak másnap fedezte fel, s csak a tényt állapíthatta meg. Az Iroda büntetést szabott ki a cégre és a restaurátorra. Itt meg is állt a tudomány. Illetôleg. Dr. Hargitay János, a me gyei közgyûlés elnöke ígéretet tett, hogy harmincmillió forinttal támogatná egy új freskó készítését. A tervnek vannak támogatói és ellenzôi is. Weiler szerint felmerült az a Nyugat-Európában bevált gyakorlat is, hogy a szemben lévô házból projektorral vetítenék a képet a Káptalan utca 2. fehér falára. Az új freskó mellett érvelôk és az ellenzôk között a front megmerevedett. Csak egy biztos: ismét gyôzött a hozzá nem értés és a felületesség, és Pécs mûtörténetileg legértékesebb házáról eltûnt múltunk egy értékes darabja. Az újjárendezett kiállítás egyébként szép. ● A Zsolnay-botrány Hadnagy Zoltán Az Európa Kulturális Fôvárosa 2010 címre készülô Pécsett a Káptalan utcai Zsolnay Múzeum homlokzatáról tavaly nyáron a helyreállításkor leverték a reneszánsz kori falfestményt. A mintegy hatszáz éves Fájdalmas Krisztus-freskó és a díszítôfestés helyreállíthatatlanul megsemmisült. 22 BUDAPEST 2007 november VENDÉGOLDAL
