Budapest, 2007. (30. évfolyam)
10. szám október - Kálmán Attila: Hőszigetelés kéretik! - A felszíni meleg és a hő hiánya jellemző Budapestre
A hôsziget legnagyobb intenzitása általában nyáron figyelhetô meg, értéke Budapesten meghaladja a 12 Celsius fokot, középpontja pedig a fôváros pesti oldalán, egy Újpesttôl Ferencvárosig húzódó ívben, a IV.–XIII.–V.–VI.–VII.–VIII.–IX. kerület tengelyében található. A 12 fokos különbözet annyit jelent, hogy a belvárosban ugyanazon a napon és ugyanabban az idôben 12 fokkal van melegebb a földfelszínen, mint mondjuk a hegyvidéki területeken. A Budapesten kialakuló hôsziget tehát nem egy zárt, egységes összetételû „felület”, hiszen a városszerkezetbôl adódóan váltakozva helyezkednek el benne a melegebb és hûvösebb mikroklímájú területek. Ez egyébként jól látható a térképfelvételeken is. A domborzat, a légáramlási viszonyok, a felszíni vizek párolgása egyaránt befolyásolják a hôsziget jellegét, erejét – leginkább azonban a városi zöldfelületek játszanak alapvetô szerepet a felszín és légkör hûtésében vagy felmelegedésében. Budapest thermoszigetei A kutatók a hôszigetek kialakulását, azok hôtermelését négy meghatározó tényezôre vezetik vissza: a léghômérsékletre, a páratartalomra, a szélsebességre és a felszíni sugárzásra. A Studio Metropolitana munkatársai kimutatták, hogy a zöldfelületek aránya fordítottan arányos a felszíni hômérséklettel. Azaz, minél kevesebb a növényzet, annál nagyobb a felszíni hômérséklet. Az is tény, hogy Budapesten a legnagyobb felszíni hômérsékletû részek – javarészt a nagy felületû, sötét lapostetôk, aszfaltozott parkolók miatt – a gazdasági, kereskedelmi területeken, valamint a sûrû beépítésû nagyvárosi lakóövezetekben, a vasúti és közúti csomópontokban találhatók. Ezeken jellemzôen igen kevés növényzet található. A legerôteljesebb nyári hôsziget-jelenség természetesen jelentôs hatással van a városlakók környezeti komfortérzetére, a közegészségügyre és a fenntartó fejlôdésre. A szakemberek szerint a hôtermelést mindenképp mérsékelni kell, elsôsorban a fent említett, leginkább veszélyeztetett helyszíneken. A csökkentést pedig elsôsorban zöldfelületek létrehozásával lehet elérni, akár talajszinten, akár tetôkerttel. Ez utóbbiról például igazolták, hogy több fokkal is képes mérsékelni az adott terület hôtermelését. A növényzet emellett párologtató hatásával természetes légkondicionálóként is mûködik, a fák lombkoronájának természetes árnyékoló szerepe van. A magyar szerzôk egy Valencia városában végzett spanyol kutatására is felhívják a figyelmet. Ott olyan konkrét mutatót dolgoztak ki, amely segíti a várostervezôket a kellemes környezet kialakításához szükséges zöldfelület nagyságának kiszámításában. Vizsgálat metszetek mentén A zöldfelület és a hôértékek összehasonlításához a szerzôtriász Budapest területét két vonallal metszette el. Az egyik északnyugatról délkeleti irányban szeli át a fôvárost 27 kilométer hosszúságban a II. kerületi Széphalom-Ófalutól Gyál felé, a másik 20 kilométeres hosszúságban északkeletrôl délnyugat felé, Csömör és Budaörs között. A metszéspont a terézvárosi Hunyadi tér közelében található. Az elsô vonal mentén jól látszik, hogy Széphalom-Ófalu családi házas lakóövezetében vagy például a Hármashatár-hegyen a dús zöldnövényzet miatt jóval alacsonyabb a hômérséklet, mint beljebb „érve” a városba, Óbudán, a Lajos utca közlekedési területén. A Duna esetében értelemszerûen nem a zöld, hanem a vízfelszín párologtató hatása érvényesül, míg a Margitszigeten a nagy kiterjedésû városi park érezteti kedvezô hatását. Nem így Újlipótváros nagyvárosias lakóövezetében, ahol – leszámítva a Szent István parkot és környékét, valamint a Westend tetôkertjét – a kevés növényzet miatt jelentôs hôértékek mérhetôk, hasonlóan a bevásárlóközponttal szomszédos vasúti területekhez. Növényzetének köszönhetôen a Köztársaság tér hômérséklete is jóval alacsonyabb, mint a szomszédos Erzsébetváros és Józsefváros lakóterületeié, ennél is rosszabb a helyzet a Kôbányai úti egykori Ganz-iparterületen. Továbbhaladva újabb üdítô zöld folt a Népliget területe. A metszet emellett három lakótelepet is érint: a Szárnyas utcait, a József Attilát és a Havanna útit, ezeken a helyeken az összehasonlító adatok igen nagy szórást mutatnak. Például az Europark környékén vagy a Vas Gereben úti gazdasági területen meglehetôsen magasak a hômérsékleti értékek, míg a jelentôsebb zöldfelület miatt a Péterhalmi erdô területén jóval kisebbek. Érdekesség, hogy az erdôterületbe ékelôdô gazdasági övezet hôtermelése is lényegesen alacsonyabb, mint a beépített területeken találhatóké. Jóllehet a metszet délkeleti végén lévô mezôgazdasági területeken igen változó a zöldfelület nagysága, ez az alacsony hômérsékletben lényegében egyáltalán nem mutatkozik meg. A Budapestet feltáró másik metszetvonal mentén az M1-es és az M7-es autópálya környezetében ritka, míg az ettôl egy kilométerre fekvô családi házas övezetben jóval sûrûbb a zöldnövényzet, s a hômérsékleti értékek is ennek megfelelôen alakulnak. Drámai a helyzet a Budaörsi út menti iparterületen, ahol gyakorlatilag nulla a zöldfelület intenzitása, ezzel szemben igen jók a mutatói a Hosszú-rét menti területeknek, köszönhetôen a gyepes, illetve kertes mezôgazdasági tájelemeknek. Jóllehet kevesebb zöldfelülettel, de a szomszédos Gazdagréti lakótelepnek is alacsony a hômérséklete. Az erdôterületeknek köszönhetôen igen jó helyzetben van a Sas-hegy, a kutatók ugyanakkor ingadozó adatokat rögzítettek a Kis-Gellérthegy családi házas területén. A Döbrentei tér környékének intenzív beépítése miatt a Tabán közparki területén sem mutatható ki jelentôsebb hôtermelés-csökkenés. A metszet pesti folytatásában Lipótváros és Terézváros magas hômérsékleti értékei meghatározó mértékben csak az Erzsébet-téri közparknál mérséklôdnek. Pozitív régiónak tekinthetô a Városligeti fasor mentén lévô kisvárosias villanegyed, szemben az ôt körülölelô Dózsa György út és a Hungária körút felszínén mért hômérsékleti értékekkel. A kutatás kedvezô környezetet ír le a zuglói Herminamezôn, valamint a metszet északkeleti végén lévô Igló utcai kertvárosban és a csömöri erdônél, ugyanez viszont már nem mondható el Újpalota gazdasági övezetérôl. A területhasználatok elemzése A kutatók a fôváros településszerkezetébôl eredô használati módok (lakó-, gazdasági, közlekedési és zöldövezet) hatását is vizsgálták. Ehhez Budapestet 14 kategóriába sorolták, s 95 mintaterületre osztották. Mintegy 56 ezer képpont alapján határozták meg a 14 területhasználati kategória átlagos zöldfelületi intenzitását és hômérsékleti értékeit. A lakóövezeteket a fôvárosi települész szerkezeti terv kategóriái szerint négy – nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias és lakótelepi – csoportba sorolták. A legmagasabb átlagos hômérsékletet és 28 BUDAPEST 2007 október
