Budapest, 2007. (30. évfolyam)
10. szám október - Kálmán Attila: Hőszigetelés kéretik! - A felszíni meleg és a hő hiánya jellemző Budapestre
a legalacsonyabb átlagos zöldfelületet a legelsô kategóriában figyelték meg, míg a legkedvezôbb mutatók a kisvárosi övezeteket jellemzik. A legmagasabb hômérsékleti értékeket a gazdasági és kereskedelmi övezetekben mérték, ám ez csak részben magyarázható a rendkívül csekély zöldnövényzettel, a tevékenységekhez ugyanis hozzájárul az intenzív gépjármûforgalom hôtermelése is. Meglepô eredménynek tekinthetô, hogy a kereskedelmi területek maximális zöldfelületi intenzitása kisebb a gazdasági területekéinél, ezzel párhuzamosan viszont hôértékei magasabbak. A mezôgazdasági övezetek az elôzôektôl természetesen jelentôs mértékben eltérô átlagos termális és zöldfelületi értékekkel rendelkeznek. Azonos tulajdonság viszont, hogy mindhárom területtípusnál megfigyelhetô az eredmények jelentôs szórása. Ez a gazdasági és kereskedelmi területeknél a hômérséklet tekintetében figyelhetô meg, míg a mezôgazdasági régiókban a szórás mindkét vonatkozásban jelentôs. Ebben szerepet játszik a szántóterületek biológiai ingadozása, ami vélhetôen részben a beépítéseknek, részben a mûvelés hiányának tudható be. A klasszikus zöldterületek, azaz a parkok, a közkertek, továbbá a parkerdôk, valamint a jelentôs zöldnövényzettel rendelkezô intézményterületek, azaz a strandok és a temetôk esetében a területek zöldfelületi borítottsága hetven és száz százalék között változik. Ez utóbbi eredményeket a Gábor-Jombach-Ongjerth szerzôhármas egyébként már megállapította egy 2006-os tanulmányában, melynek alapjául az adott régió átlagos zöldfelületi intenzitása szolgált. Nos, az említett két helyszínen – a zöldnövényzeti borítottságnak megfelelôen – a hômérséklet is kisebb. Legalacsonyabb átlagértéket természetesen a jellemzôen száz százalékos borítottságú erdôterületeken mérték. A zöldfelülettel rendelkezô intézmények közül a strandok esetében figyelhetô meg a legalacsonyabb hôkibocsátási érték, dacára a viszonylag magas beépítettségüknek. Mindez valószínûleg a szabad vízfelületek úgynevezett kondicionáló hatásának a következménye. A legmelegebb zöldrégiókba a kisebb kiterjedésû városi parkokat és közkerteket lehet sorolni. A zöldfelületek viszonylag alacsony aránya mellett ebben szerepet játszhatnak a környezô, magasabb hômérsékletû, intenzíven beépített területek, illetve a közlekedési útvonalak által gyakorolt hômérsékletsugárzó hatás is. Ezt az összetett, negatív külsô hatást pedig a kevés zöldnövényzet csak csekélyebb mértékben képes ellensúlyozni. A Studio Metropolitana kutatói által vizsgált vasúti területek vonatkozásában megállapítható, hogy ezek jelentik a fôváros legnagyobb átlagos hôsugárzású, illetve -kibocsátású régióit. Ráadásul meglehetôsen negatív hatásukat a rendkívül csekély zöldnövényzet értelemszerûen képtelen mérsékelni, ellensúlyozni. A szerzôk a közúti területek esetében Budapest néhány jelentôs csomópontját vizsgálták meg: felszínhômérsékleti sugárzás szempontjából ezek a területek a vasúti, kereskedelmi és gazdasági funkciójúak mögött csak a negyedik legnagyobb átlagos értéket mutatják, annak ellenére, hogy a legkevesebb zöldfelülettel rendelkeznek. Az viszont, hogy a közúti közlekedési csomópontokban kevés a zöldnövényzet, ugyancsak hozzájárul a városi hôsziget-jelenséghez. ● 29 BUDAPEST 2007 október A Hunyadi tér, az Andrássy úti villanegyed s a Városliget zöld- és hôtérképe
