Budapest, 2007. (30. évfolyam)
10. szám október - Kálmán Attila: Hőszigetelés kéretik! - A felszíni meleg és a hő hiánya jellemző Budapestre
A városi hôsziget-hatást és a budapesti zöldfelület kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatását vizsgálta meg, majd összegezte egy tanulmányban a Studio Metropolitana három munkatársa, Gábor Péter, Jombach Sándor és Ongjerth Ri chárd. A kutatás szorosan kapcsolódik a folyóiratunkban a közelmúltban ismertetett publikációjukhoz, amely Budapest és az agglomeráció zöldterületeinek elmúlt másfél évtizedes változását tekintette át, olykor meglepô következtetésekre jutva. A most közzétett kutatás lényegében a két vizsgálat összevetése, s az abból levont következtetések összefoglalása. Ezúttal is részletes felbontású ûrfelvételeket hívtak segítségül, a képek 2005. augusztus 1-jén készültek Budapestrôl és térségérôl. A Studio Metropolitana szakértôi az egyes területek felszíni hômérsékletének kiszámításához két, már jól ismert módszert is felhasználtak, melyek kizárólag a mûholdas adatok alapján, egyéb párhuzamos mérések nélkül is alkalmasak a felszíni hômérséklet meghatározására. Emellett rendelkezésükre állt egy erre a célra kifejlesztett szoftver. Jóllehet az általános és nemezetközi klímavitákban kevés szó esik róla, a nagyvárosok felszíni-légköri hôtermelése is jelentôsen befolyásolja életkörülményeinket. A városokban a nagyarányú beépítettség, a párologtató felszínek – például a zöldnövényzet vagy a vízfelületek – hiánya és az emberi tevékenység következményeképp megváltozik a felszín és a légkör energiaegyenlege, s úgynevezett városi hôsziget-hatás alakul ki. Ennek változásait, értékeit két adat összevetésével lehet kimutatni, az egyik a mûholdas elemzés, ez a felszíni hômérséklet mérésére, a másik – az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai – pedig a légköri hômérséklet mérésére szolgál. 27 BUDAPEST 2007 október Hôszigetelés kéretik! A felszíni meleg és a zöld hiánya jellemzô Budapestre Kálmán Attila Az általános klímaváltozáshoz a nagyvárosok felszíni-légköri hôtermelése is alapvetôen hozzájárul, ráadásul úgy, hogy közvetlenül, szinte naponta meghatározza az emberek életkörülményeit, környezeti komfortérzetét. A jelentôs beépítettség, a párologtató felszínek, így a zöldnövényzet és a vízfelületek hiánya, valamint az emberi tevékenység következményeként a nagyvárosokban, tehát Budapesten is megváltozik a felszín és a légkör energiaegyenlege, s úgynevezett városi hôsziget-hatás alakul ki. A Duna margitszigeti szakasza a Szent István parkkal a terézvárosi részletekkel légifelvételen s a felszín hô- és zöldfelület térképén
