Budapest, 2007. (30. évfolyam)
10. szám október - Hamvay Péter: Újra topon a múzeumok
Évtizedek óta nem látott jelenséggel találkoztak a magyarok e roppant zimankós télen: múzeum elôtt kígyózó sorokkal. A sorban állás a késôbbi, hasonlóan nagysikerû tárlatokon szinte teljesen elmaradt, a nézôszám viszont újabb és újabb rekordokat döntött. Két dolog kellett ehhez. Egyrészt a kilencvenes évek után a konszolidálódó társadalom ismét kíváncsi lett a klasszikus szellemi értékekre, másrészt addigra a gyûjtemények infrastruktúrája is kész volt több százezer látogató fogadására. Sôt az országos gyûjtôkörû múzeumok rájöttek, hogy épp az ezekhez az erôs minisztériumi hátszéllel megrendezett, nagy kiállításokhoz elengedhetetlen fejlesztések emelik ki ôket a gödörbôl, és így finanszírozásuk is szakít a maradékelvvel. (Emlékezetes, hogy a múzeumfejlesztésre kitalált Alfa-programnak fontos alpontja a „nagykiállítások” gründolása). Így sikerült a fenntartótól pénzt szerezni biztonsági kapura, légkondicionálásra, korszerû világítási rendszerre. S ma már – bár az igazgatók nagyon szemérmesen kezelik a bevételeket – egy-egy jó üzleti tervvel rendelkezô kiállítás profitot is termel. Természetesen nagy lehet a szórás az idôszaki kiállítások költségei és haszna között. De elmondható: egy mutatós program százmillió forintból kihozható, két-háromszázból pedig már garantált a „minden idôk leg...” kezdetû fôcím a lapokban. És százezer nézô fölött, mint egy magyar játékfilm esetében – általában anyagi tekintetben is – sikerrôl beszélhetünk. Hiszen a jegyárak is búcsút mondtak a rendszerváltás korabeli százforintos nagyságrendnek. Van Gogh-ot Budapesten 3400 forintért mérték. De ezer forint alatt még diákkedvezménnyel sem igen lehet bejutni a sztárkiállításokra. A csúcs a rendszerváltás óta a Van Gogh 500 milliós költsége és félmilliós nézôszáma volt. Ma már minden múzeum számára világos, hogy a marketingköltségek nem Újra a topon a múzeumok szöveg: Hamvay Péter, fotó: Sebestyén László A rendszerváltás után radikálisan visszaesô múzeumi látogatószámot a Szépmûvészeti Múzeum 2003-as Monet és barátai tárlata állította meg, amelyre negyedmillióan voltak kíváncsiak. Bár ma már inkább csak a francia festôre és barátaira emlékezünk, ugyanebben az idôben – 2003 októbere és 2004 februárja között – a Magyar Nemzeti Galériába a nem épp sztárfestônek elkönyvelt Mednyánszky László is 180 ezer látogatót vitt be. Az országos gyûjtôkörû múzeumok egyre többeket vonzanak Budapestre és Budapestrôl. 24 BUDAPEST 2007 október kjkj héhjlk -lkhlkhlkhná-lk l-ákhálkjálkj lkhjálkh -lkh lákh lkh
