Budapest, 2007. (30. évfolyam)
10. szám október - Prohászka László: Vegyészet, Építészet, Mérnökség, Gépészet - Újra helyükön az elpusztult régi szobrok
resztirányú mozgása rejtett dinamikát kölcsönzött az egyébként nyugalmat sugárzó alakoknak. A teljesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy Senyei 1909-ben a Mûegyetem központi épületének aulája számára is készített négy mûvet. Lipthay Sándor , Stoczek József, Kruspér István és Steindl Imre bronzból öntött büsztje ma is erede ti helyén, az aula fôbejárattal szembeni részén látható. A mûvész egyébként Hauszmann Alajos több jelentôs budapesti épülete számára készített meghatározó fontosságú plasztikai díszítôelemeket. Az ô alkotása volt a budavári királyi palota Dunára nézô fôhomlokzata timpanonjának 1945 után lebontott impozáns szoborcsoportja, a kupola alatti Habsburg-terem négy márványszobra, az Oroszlános udvarban ma is álló Háború és Béke allegória és a Turulos lépcsô közelében álló Halászó gyerekek kútja. Ô mintázta a New Yorkpalota külsô szobordíszeit, valamint az Igazságügyi Palota (más néven Kúria, jelenleg Néprajzi Múzeum) tetejét díszítô trigát, valamint az épületben Stróbl Ala jos 1945 után eltávolított Iustitia-szobrá nak lebontott mellékalakjait. A Mûegyetem központi épülete bejáratát kísérô allegorikus nôalakok Budapest 1944–45-ös ostroma során elpusztultak. Újrafaragásukat 2007-ben a Képzômûvészeti Egyetem végzôs, illetve néhány éve diplomázott hallgatói végezték el, Farkas Ádám egyetemi tanár irányí tásával. Polgár Botond és Klosz Orsolya a Vegyészet, Kulcsár Irisz és Kotormán Patrik az Építészet, Gilly Tamás és Máthé Krisztián a Mérnökség, Kontúr András és Engler András a Gépészet allegorikus alakját rekonstruálta. A talapzatok elkészítése Szigeti Csongor Gábor munkája. Az alkotómunkában közremûködött még Nagy Sándor Zoltán és Sólyom Attila . Az újrafaragás a Mûegyetem és a Képzômûvészeti Egyetem közös kutatási programja keretében zajlott, eredeti fényképek és dokumentumok alapján. Az ötlettôl az avatásig mindössze másfél év telt el. A négy alkotás egy-egy cég – a Paksi Atomerômû Zrt., a Siemens, az Audi Hungária és a Magyar Villamos Mûvek Zrt. – anyagi támogatása révén került a helyére az idei tanévnyitón, 2007. szeptember 3-án. Ha valaki megtekinti a K-épület elôtt látható, most elkészült alakokat, eszébe nem jutna feltételezni, hogy azok létrejötte több mûvész közös munkájának eredménye. A szobrok tökéletes stílusbeli egységének kialakítása a kivitelezést irányító Farkas Ádám professzor magas szintû szakmai hozzáértését dicséri. Érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi években nem az említett négy mû volt az elsô plasztikai rekonstrukció a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Bory Jenô 1927-ben felavatott Seb zett hôs címû, 1945 után összetört elsô világháborús emlékszobra 2000-ben került vissza korábbi helyére. (Az alkotást a fennmaradt eredeti gipszminta alapján öntötték újra.) Még egy szobor kínálná magát viszszahelyezésre. 1910-ben a Mûegyetem könyvtárának elôcsarnokában állították fel I. Ferenc József és Erzsébet márvány szobrát. (A mû Szécsi Antal alkotása, amelyet a mûvész 1904-ben bekövetkezett halála miatt Mayer Ede fejezett be.) Az emlékmûvet 1949 körül lebontották, Ferenc József szobrát és a két mellékalakot szétdarabolták nyersanyagnak. A pusztítást csak Erzsébet királynéé élte túl, 1950 után a Képzômûvészeti Fôiskolára került. Káldi Richárd restaurátori diplomamunkájaként 1997 és 1998 között helyreállította. A két és fél méter magas fehérmárvány-szobor évek óta az Epreskertben várja, hogy ismét méltó környezetbe kerüljön. Például oda, ahol eredetileg állt, a Mûegyetem könyvtárépületébe... ● 14 BUDAPEST 2007 október forrás: FSZEK Budapest gyûjtemény
