Budapest, 2007. (30. évfolyam)
9. szám szeptember - Hadnagy Zoltán: A Pirnitzer-ház
Aki a 6-os úton Budapest felôl érkezik Szekszárdra, a város központjában elôbb a romantikus stílusban fogant Auguszházat látja meg, ahol Liszt is megszállt, aztán a Garay-szobrot, s szinte egyszerre két egymással szemben álló házat. Balra a volt Takarékot, s vele átellenben, az út jobboldalán egy, az olasz reneszánsz formavilágát idézô, erôteljes, robosztusságában is elegáns, az idôk változásaival okosan dacoló épületet, a Pirnitzer-házat. Van ebben az épületben valami tolnavár megyeisen állandóságot sugalló, változat lanságában is jövôt ígérô erô . Az egykor a morvaországi Bürnitzbôl Bonyhádra került Bürnitzer ek, majd Pir nitzerek nagy ruházati boltja volt ez az épület. Az elsô igazi áruház. (Még akkor is az, ha ezt a Kron családdal folytatott rek lám-elnevezési vita miatt a pécsi kereskedelmi és iparkamara – 1840-re visszavetítve – nem ismerte el, mondván, 1840-ben még nem volt használatos az áruház elnevezés.) Az épületet a dinasztia-alapító József épít tette, aki 52 évig állt a pult mögött. A ház, a család és az épület története és sorsa mintha kicsiben a vidéki zsidó kereskedelem, a zsidó polgárság pályafutását formázná. A Garay tér 2. sz. alatti, Quitt ner Vilmos tervezte, 12 kirakatos áruházat 1890. április 24-én nyitották meg. Cipôket, kötött-, divat-, rövid- és rôfösárukat árusítottak. Az üzlet története 1840-re nyúlik vissza, József ekkor alapította – fiaival közösen – a „rôfös-divatáru társascéget”. 1872-ben a fiúkat már ott találjuk a szekszárdi Népbank, 1885-ben pedig a Tolna megyei Takarék- és Hitelbank igazgatóságában. A legfiatalabb újságíró lett. A család legtehetôsebb tagja Perry (Pirnitzer) Gyula Bécsben telepedett le, bankár lett, egyébként ô adott 40 000 pengô kölcsönt a szekszárdi családnak, amikor 1925. december 8-án leégett a Garay téri ház. „A tûzvész csak öt hónapra akasztotta meg a cég mûködését – írja kitûnô tanulmányában Szilágyi Mihály – 1926. április 24-én megszépülve, modernizálva megnyitotta kapuit a Pirnitzer-áruház.” Perry közvetlenül segítette üzleti információival és tanácsaival a szekszárdi ház mûködését. A dinasztia-alapító József 1890-ben, 89 évesen hunyt el. A család tagjai közül Antal, Manó és Lajos az üzleti életben dolgoztak tovább, leányaik kereskedôkhöz, illetve ügyvédekhez mentek nôül. Jenô francia szakos tanár lett, akit nem kötött le a pedagógusi pálya, de könnyelmû életvitele miatt apja nem engedte az üzleti élet közelébe. (A család más néven Babits Halál fiai címû regényében és Mészöly Miklós mûveiben is szerepel.) A dinasztia két meghatározó alakja Gyu la és Ede , aki új utakat nyitott a város keres kedelmében. Divatbemutatókat rendezett pesti manökenek részvételével a Szekszárd Szálló nagytermében; bizonyos termékekre bevezette az egyedárusítási értékesítést, öt ügynöke járta az országot, reklámozta a szekszárdi szôlôt, és a saját házi kereskedelmi és kiszolgálási káté szellemében vezette az üzletet. (Az eladók nem tegezték egymást, a cipôvásárlásnál nemcsak leültették a „Kundschaft”-ot és segítettek, hanem vásárlás után elkísérték a következô pultig, ahol harisnyát, cipôtisztító-szereket árusítottak, nehogy a vevônek eszébe jusson, hogy azt más üzletben vegye meg.) A cég emblémája P. J. F., azaz Pontosság, Jóindulat, Figyelmesség volt. Üzletük és nevük fogalommá vált Szekszárd életében. A gazdasági válság sem rendítette meg a céget, de az 1939. évi zsidótörvénnyel elkezdôdött a zsidó kereskedôk visszaszorulása s ezt a Pirnitzer-ház is megérezte. 1944 áprilisában bezárták az áruházat. A családdal baráti kapcsolatokat ápoló Ven del polgármester javaslatára a városban uralkodó áruhiány mérséklése érdekében kiárusították a kurrens készletet. 1944 április közepén 15 gazdag zsidót, köztük Diamant József et, Kron Mi hályt és Pirnitzer Edét elôbb Pécsre, majd Mauthausenbe szállítottak, ahonnan csak kevesen tértek vissza. A család és a Tolna megyei zsidóság történetét Szilágyi Mi hály dolgozta fel, s a Tolna megyei Levél tár kiadásában, Szekszárd város történeti monográfiája I-II kötetében jelent meg. ● A Pirnitzer-ház Hadnagy Zoltán 18 BUDAPEST 2007 szeptember VENDÉGOLDAL fotó: Rühl Gizella
