Budapest, 2007. (30. évfolyam)
8. szám augusztus - Kirschner Péter: Örökifjak
A gyorsan szaporodó, divatossá váló budapesti képzômûvészeti galériák, mûkereskedések, kiállítótermek versenyében mégsem új szereplô lépett színre – éppen ellenkezôleg. A Stúdió Galéria Budapest egyik legrégebbi, nemzetközileg is elismert kortárs képzômûvészeti kiállító helye. A Képíró utcából – micsoda beszélô név – Keserue Zsolt elnök beval lása szerint elsôsorban pénzügyi megfontolásból költöztek át. A kiállítóhelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint néhány nagyvonalú mecénás támogatásával alakították ki, feláldozva néhány kisebb mûtermet. A Fiatal Képzômûvészek Stúdiója közel fél évszázada a kortárs magyar képzômûvészet egyik legfontosabb mûhelye, amely szigorú belsô szabályai alapján az alkotói szabadság és a minôség elveinek érvényesítésével dolgozik. Magam kevés olyan egyesületet ismerek, ahol a választott vezetôség ilyen felelôsséget vesz magára. Az évente egyszer meghirdetett felvételre jelentkezôk közül ôk választják ki a leendô tagokat. Lehet valaki kezdô szárnypróbálgató vagy diplomás, csak a tehetség, a progresszivitás, az újat keresô aktivitás számít igazán. Jelenleg háromszázötven (!) törekvô ifjú mûvész alkotja az egyesületet. Az elnökség kollektív döntése sem zárja ki a tévedést. De Zsolt szerint arra valók az egyesület demokratikus fórumai, hogy ennek alapján megerôsítsék vagy megvonják a bizalmat. Hasonló szigorúsággal kapják meg „elbocsátó szép üzenetüket” a harmincötödik életévüket betöltô mûvészek, mert a korhatárt komolyan veszik. A ’90-es években azonban létrehozták a tiszteletbeli tagság intézményét. Így azok, akik nagyon aktívan vettek részt a közösség életében, munkásságukkal, megszerzett hírnevükkel segíthetik a fiatalokat, bekerülhetnek a szeniorok klubjába. Személyükrôl szintén az elnökség dönt. Közöttük olyan mûvészek találhatók, mint Györffy Sándor, Elekes Károly vagy Lévay Jenô, Bakos Gábor, Beöthy Balázs, Bukta Imre, Chilf Mária, Csörgô Attila, Eperjesi Ágnes, Gerber Pál, Lakner Antal és Sugár János . Kivételezett helyzetben persze a szeniorok sincsenek, az egyesületbôl kiöregedve mindenki kénytelen megállni a saját lábán. Hogy ez mennyire könnyû vagy nehéz, azt viszont az egyesületben eltöltött évek nagymértékben meghatározhatják. Az egyesület és a Stúdió Galéria mindig jelentôsen tudta segíteni a pályájuk elején álló mûvészeket. Három mûtermük van, ezeket a sikeresen pályázók kaphatják meg egy-egy évre, azután beszámoló kiállításon gyôzôdhet meg bárki, jó döntést hozott-e a zsûri. Keserue Zsolt elmondta, hogy más mûvészeti szervezetektôl eltérôen itt nincsenek mûfaji megkötések, meghatározott belsô arányok, mert a kortárs mûvészetben értelmüket vesztették a hagyományos kategóriák. Ugyancsak nincs egységes koncepció vagy preferált mûvészeti irányzat sem. Bár mindenki egyéni harcos, azért vannak alkalmi csoportosulások, kollektív munkák. Aki ezekben részt vesz, vagy itt mutatkozik be, az itthon és külföldön egyaránt rangot jelent. A kortárs magyar mûvészetet bemutató kiállítások kurátorai elsôsorban a Stúdiót keresik fel. A kezdô galériások járnak ide tanulni. A menôk pedig itt választják ki azokat a fiatalokat, akiket érdemes felkarolni, futtatni. Lehet-e ennél jobb szolgálatot tenni a fiatal tehetségeknek? De vajon Budapest mit nyer azon túl, hogy új helyen, régi-új galériával gazdagodik? A Stúdió Galéria a tervek szerint több lesz egyszerû kiállítóhelynél. Kerekasztal-beszélgetések, mûvészeti viták, filmvetítések és olyan portfolio kiállítások gazdagítják a programot, ahol egyszerre több tucat mûvésszel lehet megismerkedni. A Fiatal Képzômûvészek Stúdiója tagjai rendszeresen részt vesznek azokban a programokban, amelyek Budapest új arcához, megváltozó, humanizáltabb környezetéhez járulnak hozzá. Ilyen volt idén a Kamikaze program, amelynek keretében egy panellakás is kiállítóhellyé változott, vagy a Trafó Galériában rendezett „Másik város” címû kiállítás. Alkotásaik, projektjeik, akcióik mindig meglepik, meghökkentik nézôiket. De a világ már csak ilyen körülöttünk. A táblaképek és márványszobrok múzeumi világa mellett megjelent egy másik környezet, amelyben élünk, és amelyben az új mûvészetek és a fiatal mûvészek helyet követelnek maguknak. Ismerkedjenek meg velük szeptember elején a nagyközönség elôtt is megnyíló Stúdió Galériában. Az alkalmi tárlat után akkor nyílik az elsô hivatalos kiállítás, az idei Stúdió-díjasok tárlata. ● 23 BUDAPEST 2007 augusztus Örökifjak szerzô: Kirschner Péter, fotó: Szemerey Samu Stílusosan, még festékszag terjengett a termekben, amikor – inkább barátságos, mint ünnepélyes légkörben – felavatták a Fiatal Képzômûvészek Stúdiója Egyesület Stúdió Galériáját a Rottenbiller és a Damjanich utca sarkán. CIVILIÁDA
