Budapest, 2007. (30. évfolyam)
8. szám augusztus - Hidvégi Violetta: Kisvárosból nagyvárosba - Egy helyszínen 141 éve: Fővárosi Állat- és Növénykert
„Minél tovább halad az ember müvelôdése, annál inkább elidegenedik a természettôl; szükségletei szaporodnak, ô magának még mesterségeseket is teremt s végtére alig marad tudomása azon szoros összefüggésrôl, mely közte és a természet között létezik. A teremtésnek büszke ura végre lenézi a többi alsóbb fejlôdési fokon álló testvéreit – s idáig jutottunk már mi, városi lakosok, kik a természettôl elvonva, egy önmagunk által teremtett mesterséges világban élünk. Ily állapot az emberiség erkölcsi miatt szellemi javát veszélyezteti s ezen veszélynek helyes érzetében mindenütt mutatkozik a vágy, a természethez visszatérni!” Nem kedves olvasó, nem a 21. század emberének gondolatai ezek. 1865. április 2-án jelentek meg a Vasárnapi Ujság hasábjain Kriesch Já nos tanár úrnak, az állatkerti bizottság választmányi tagjának tollából, aki a pesti állatkert tervezetét ismertette. Az állatkert ötletgazdái a kertek közkertekké, a természettudományok „divattudománnyá” válásával egy idôben jelentôs „nemzetgazdászati célok” megvalósítását is megfogalmazták. „Hasonlóan sok más korabeli magyar intézményhez, a pesti Állatkert sem az uralkodó vagy a központi kormányhivatalok kezdeményezése és pártolása jóvoltából született. Alapítása a magyar kulturális élet jeles tagjainak köszönhetô. Elôször Xantus János, neves utazó, etnográfus és természettudós vetette fel komoly formában létesítésének gondolatát 1862-ben, a megvalósítás körül pedig rajta kívül olyan kiemelkedô személyiségek buzgólkodtak még, mint Rottenbiller Lipót pesti fôpolgármester, Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, Szabó József egyetemi tanár, Rómer Flóris régész és mûvészettörténész és Reitter Ferenc, a Fôvárosi Közmunkák Tanácsának késôbbi elnöke. A korszakra jellemzô módon magántársaság vállalkozott az intézmény megvalósítására; e társaság megszervezésére 1863-ban alapító albizottság alakult.” – összegzi az alapítás körülményeit Sisa József Az elsô pesti állatkert címû tanul mányában (Mûvészettörténeti Értesítô, 1982). A hivatali ügymenet nehézkessége, a természettudományok iránt mutatkozó csekély érdeklôdés és a nehéz anyagi körülmények miatt két évbe telt, míg 1865. augusztus 22-én a Nemzeti Múzeumban 60 ezer forint alaptôkével létre jött a Pesti Állatkerti Részvénytársulat. Alapszabályát a Helytartótanács még augusztusban jóváhagyta. A szervezôk a Városliget északnyugati szélén választottak ki egy kellôen levegôs területet, melyet Pest városa jelképes összegért – évente egy arany ellenében – harminc évre átengedett a „tudomá-16 BUDAPEST 2007 augusztus Az állatkert helyszínrajza Reitter Ferenctôl Egy helyszínen 141 éve: Fôvárosi Állat- és Növénykert Hidvégi Violetta KISVÁROSBÓL NAGYVÁROSBA
