Budapest, 2007. (30. évfolyam)
8. szám augusztus - Hidvégi Violetta: Kisvárosból nagyvárosba - Egy helyszínen 141 éve: Fővárosi Állat- és Növénykert
nyos, mulattató és a részvényeseknek hasznot hajtó” ifjú vállalatnak. Amennyiben anyagi lehetôségünk engedi, támogassuk mi is részvények jegyzésével az ügyet, csatlakozva a kor elsô asszonyaihoz: Batthyány Lajos özvegye másodikként jegyzett részvényt, majd 1866 márciusában Deák Ferencné is – férjét pár nappal megelôzve – a részvényesek sorába lépett. Ha körülményeink az anyagi támogatást nem teszik lehetôvé, akkor legalább kövessük figyelemmel az újságok hasábjain a lelkes kezdeményezôk hónapról hónapra elôbbre lépô, újabb és újabb eredményeket felmutató tevékenységét, melyet a sajtó képviselôi lelkes örömmel üdvözöltek, hiszen az épülô kert nemes és tanulságos mulatsághoz szoktatja a közönséget, a természettudományok elfogadására és népszerûsítésére szolgál, és az egész ország nemzetgazdaságát elôbbre viszi. Már az építkezôk nyugalma is biztosított, hiszen a kertet 8 láb magas és majdnem 1200 öl hosszú, masszív deszkakerítéssel zárták el a kíváncsi érdeklôdôk elôl, akik jelenlétükkel akadályozták az ott folyó munkálatokat. Ideiglenes épületet emeltek a folyamatosan érkezô állatok és a takarmány számára, valamint egy felvonulási épületet, s egyúttal megkezdték a park kialakítását és az állatkerti ketrecek felállítását. Az ajándékba érkezô állatok 1864 augusztusától egyrészt az egyetem udvarán, másrészt a vasúttársaság vagonjaiban nyertek ideiglenes elhelyezést, ahol egy olasz gondozó vigyázott rájuk. 1866. június elején – ha szerencsénk van – két tevét is láthatunk, a pesti légszesztársulat ajándékát, amint a célállomás felé tartanak. Az állatokat kísérô gyermekek hangzavara jelzi az útvonalat. Két hónap múlva, augusztus 9-én pedig – alig féléves építési munka után – a kert megnyitja kapuit. Kerülve a megnyitó zsivaját, az esôt ígérô fellegeket, inkább szép, napos idôt válasszunk a kert megtekintésére. 20 krajcár belépti díj mellett megcsodálhatjuk a Városliget elhanyagolt szaharai homoksivatagából varázsolt viruló parkot és a kiállított állatseregletet. A 300 holdnyi Városligetbôl a kert 32 holdnyi területét alagcsövezték, kellemes sétautakkal látták el, tiszta vizû tóval, kényelmes padokkal, portól mentesen várja a látogatót. A tájékozódást megkönnyíti a kert eredeti helyszínrajza. A térképet Reitter Ferenc szignálta, aki ekkor még helyettes fômérnök. A zöld színû részek természetesen a növényeket, míg a piros színnel ábrázoltak az épületeket jelölik. A bejárat a kert keleti oldalának mintegy a közepén, a gépház mellett található. Nyugatról a vasút, északról a Hermina út, míg keletrôl az egykori Aréna út (Dózsa György út) határolta a területet. A hely ugyanaz, de idôközben kissé összezsugorodott, hiszen 1907-ben innen hasították ki a mai Vidámpark, a Fôvárosi Nagycirkusz és a Gundel étterem területét is. A kert bejáránál, jobb kéz felôl a gépház található, melynek igazán fontos szerepére utunk egy késôbbi állomásán derül majd fény. Az állatok lakhelyeibôl elsôként a medveketrec tûnik szemünkbe, 17 BUDAPEST 2007 augusztus A szarvasok istállója, Koch Henrik és Szkalnitzky Antal munkája A ragadozó madarak rekeszei, a tervet Reitter Ferenc szignálta
