Budapest, 2007. (30. évfolyam)
5. szám május - Fucskó Hajnalka: Itt mindig történik valami
Sajnos a diszkont-repülôjegy ára nem versenyképes más városokéval, ami abból fakad, hogy Ferihegyen az átlagos földi kiszolgálási díj 23 euró, miközben a tágan értelmezett régióban átlagosan 10. Megbízásunkból egy teljes éven keresztül folyt kutatás a diszkontjáratokkal érkezôk körében. Minden hónapban 20-25 százalék között volt azok aránya, akik saját bevallásuk szerint kizárólag a repülôjegy ára alapján választanak úti célt. Ezeknek az embereknek teljesen mindegy a város, oda mennek, ahová az adott hétvégén a legolcsóbban lehet eljutni. A hagyományos járatokkal utazók kevésbé árérzékenyek A Budapest Airport privatizációja kapcsán az angolok egyik legfontosabb ígérete volt, hogy drasztikusan csökkentik a földi kiszolgálási díjat; nagyon jól látták, hogy ha ezt nem teszik meg, megáll a diszkontforgalom. Csak hát idôközben a német Hochtief lett a tulajdonos, a földi kiszolgálási üzletágat meg kiszervezték a cégbôl. A Napi Gazdaság egyébként tavaly készített egy összehasonlítást, mely szerint a régióban egyedül nálunk csökkent a diszkontforgalom, mindenütt máshol nôtt. Milyen tanulságokat vontak le az említett tanulmányból a marketingre nézve? Milyen az átlagos diszkontutas? Éppen az a különös, hogy nincs ilyen. Nem igazolódott be például, hogy zömmel huszonéves fiatalok bulizni jönnek hozzánk az olcsó járatokkal. A diszkontutasok 25 és 50 év közöttiek, a legtöbben középkorúak, társadalmi helyzetük a felsô középosztály határáig terjed. Jellemzô, hogy amit megspórolnak a repülôjegyen, azt kifizetik szállodára, abban viszont teljesen különböznek, hogy mivel töltik az idejüket. Óriási eltérés van e tekintetben a nációk között. Érdekes például, hogy amennyivel több a spanyol vendég, annyival több spanyol nyelvû Budapest Guideot kell nyomtatnunk, mert ebben a kiadványban benne van az összes múzeum, kulturális intézmény, vonzerô, látnivaló, mindaz, ami ôket érdekli. Ezzel szemben, bár az angol vendégszám három év alatt duplájára nôtt, csak éppen ugyanannyi angol nyelvû Budapest Guide-ot adunk ki, mint korábban, mert nincs rá igény. Mindez a marketingre nézve megerôsíti, hogy desztinációnként mennyire különbözôen kell dolgozni. Sajnos az idei megszorítások miatt le kellett mondanunk a kutatás folytatásáról, pedig jó lett volna kiterjeszteni a hagyományos légitársaságok utazóközönségére is. A vendégéjszakák számát tekintve pár év alatt a második helyre felkapaszkodó angolok mellett mely nemzeteknél lát még bôvülési potenciált? Érdemes még figyelni a spanyolokra, s hosz szú távon Dél-Amerikára, ámbár utóbbi a légi közlekedés függvénye. Bécsben, ahová kitûnô a légi összeköttetés, sok szállodában szinte csak latin-amerikaiak laknak, és nagyon jól költô vendégnek számítanak. Ennél abszolút közelebbi cél az orosz meg a svéd piac megnyerése, ahonnan egyre többen jönnek, és egyre többet költenek. Elég csak benézni a Váci utcai luxusüzletekbe, tele vannak tehetôs orosz turistákkal. Az idei terveinkben szerepel, hogy a Budapest-Közép-Duna-vidéki Regionális Marketing-igazgatósággal közösen szervezünk egy roadshow-t Moszkva-Szentpétervár, illetve Stockholm-Helsinki-Osló-Koppenhága érintésével. A befektetôk, úgy tûnik, bíznak a turizmus további felfutásában, mert a belvárosban egy-két éve sorra nyílnak a fôként kisebb, négycsillagos szállodák, s mellettük vagy másfél tucatnyi – köztük nagy − szállodaberuházás van folyamatban, egy éven belüli bejegyzéssel. Megalapozottnak tartja ezeket a fejlesztéseket? Jelenleg egyik szállodai kategóriában sincs hiány. A beruházók szinte egyike sem szakmabeli, hanem kisebb cégek, a legkülönfélébb profillal. Az elmúlt évek boomja után attól tartok, hogy sokan csodát látnak a turizmusban. Kicsit arra emlékeztet a mostani helyzet, ami a 90-es években Bécsben történt, amikor boldog-boldogtalan hotelt épített, aztán ezek két-három év múlva becsôdöltek. Nem szeretnék senkit elriasztani, de azért óvatosságra intenék. Visszakanyarodva a saját házuk tájára: mit szól hozzá, hogy immár városarculati tanácsnoka is van Budapestnek, Bojár Iván András személyében, akivel vélhetôen sokat kell majd együtt dolgozniuk? Az új összetételû Fôvárosi Közgyûlésben ugyanakkor megszûnt az önálló turisztikai bizottság, ám a részben helyébe lépô közmûvelôdési és turisztikai bizottság a mai napig csak papíron létezik. Összességében bizakodó vagyok, mert a városházi nyilatkozatokból az derül ki, hogy Budapest vezetôi a turizmust, a kereskedelmet húzóágazatnak tekintik, amit a tervezésnél és a beruházásoknál is figyelembe kívánnak venni. Rendkívül fontos lehet ez a komplex gondolkodásmód éppen úgy a város kiemelt fejlesztései (Budapest szíve program, Közraktárak, Gázgyár-projekt), mint az égetô turisztikai projektek (új kongresszusi központ, történelmi gyógyfürdôk, tematikus attrakciófejlesztés) vagy a kulturális gazdaság együttes kezelése szempontjából is. Ami a város arculatát illeti, Bécsben már hosszú évek óta van gazdája, felelôse ennek a területnek. A város arculatának javítása elsôsorban az ott élôknek fontos. Ha a helyiek ismerik, hogy miben áll az egyes intézmények, közüzemi cégek munkája, ha átérzik, hogy mi mindent tesznek értük, akkor talán toleránsabbak lesznek, jobb lesz a közérzetük, a saját szûkebb környezetükre is fokozottabban odafigyelnek, ami pozitívan hat vissza Budapest imázsára. Ennek pedig a turizmus csak haszonélvezôje lehet. ● 34 BUDAPEST 2007 május Kulturálisan vonzó városok Az olasz Panorama közéleti, gazdasági és politikai magazin érdekes felmérést végzett, amelyben Európa fôvárosait hasonlítja össze. A leggazdagabb kulturális kínálattal rendelkezô hat európai fôváros közé – Róma, Amszterdam, London, Berlin és Bécs mellett – Budapest is bekerült. A felmérés keretében megvizsgálták, hogy ezekben a városokban milyen áron látogathatók a múzeumok. A legdrágábbnak Róma bizonyult, Budapest esetében találták a legkedvezôbbnek a múzeumlátogatások árát – adta hírül a Turizmus Panoráma Bulletin. Budapesti vendégéjszakák száma és változása a legfontosabb küldôországokból Vendégéjszakák száma 2006-ban 2006/2005, % 2006/2002, % Németország 639 480 -18,3 107,8 Egyesült Királyság 634 170 -14,2 202,8 Olaszország 401 708 -15,2 120,6 USA 481 965 6,1 142,6 Spanyolország 316 416 -3,6 141,1 Franciaország 241 461 -8,0 121,2 Japán 169 408 -14,4 130,7 Oroszország 130 627 24,0 142,9 forrás: BTH Kht.
