Budapest, 2007. (30. évfolyam)
3. szám március - Csordás Lajos: Lent voltunk a Hentzi kriptában
sét szerezte. A Szent György téren. Ez volt Buda(Pest) közterein az elsô világi emlékmû. Építésze Wilhelm Paul Edu ard Sprenger, szobrászok: Franz Bauer és Hans Gasse . Százhúsz tonna vasból készült, s neogótikus tornyot formázott, melyben angyal tart koszorút egy haldokló katona feje fölé. A torony sarkain az erények ércalakjai álltak ôrt. Fél évszázadon át hirdette ott a téren, hogy az uralkodó örökké hálás hû katonájának. Vagy majdnem örökké. Erzsébet királyné halála után ugyanis Ferenc József éppen ezt a helyet találta alkalmasnak egy Erzsébet-emlékmû felállítására, így a vasmonstrumot 1899. augusztus 13-ra (a világosi fegyverletétel ötvenedik évfordulójára) áthelyezték a Hûvösvölgyi úti hadapródiskolába. Itt állt 1918-ig, amikor a monarchia bukásával e szobor sorsa is megpecsételôdött. Tolnay Károly vaskereskedô engedélyt kapott a Nemzeti Tanácstól, hogy szétszedje. A fôbb alkatrészek a Hungária ércöntödében kötöttek ki, a szoboralakokat pedig 1920-ban elárverezték a Jövô Nemzedék nevû gyermekvédelmi egyesület javára. Ez utóbbiakból négy ma a Budapesti Történeti Múzeumban látható. A felépítményétôl megfosztott kripta továbbra is a Hûvösvölgyi úti akadémián maradt. A sírokat nem háborgatták. Némi átalakítást azonban végezhettek rajta. Eredetileg talán lépcsô vezetett a kriptába a felszínrôl, ám ezt késôbb befalazták, s ma már csak alsó két foka látszik odalenn. Az alászállás most a kripta tetején lévô aknaajtón át egy vaslétrán lehetséges. Gumicsizmába bújtunk hát, és leereszkedtünk. Leérve bokáig csobbantunk a talajvízbe, s ebben gázolva jártuk körbe a kriptát. Körbe, mert az tulajdonképpen egy hatszög alakban körbefutó folyosó, mely egy vaskos belsô magot övez. Ez a tömör mag is hatszögletû, valószínûleg az volt a funkciója, hogy a rettenetes súlyú vas emlékmûvet biztonságosan alátámassza. Tömörnek mondom, de mégsem egészen az, mert egy boltíves fülke fúrja át. Aki pedig azon átnéz, épp Hentzi sírjának szürke fedôlapját látja a túloldalon. A kriptafolyosón gyertyatartó karok állnak ki a falból, vastag viaszgyertyákkal. A fô helyen a tábornok nagy gránit táblája simul a falba, mint egy obeliszk lapja. Két oldalán egy-egy kôkereszt. Az egyik a feleségéé, a magyar származású Bertalan Eleonórá é, aki 1861-ben hunyt el, s most itt nyugszik a katonák között. A másik kereszt magáé Hentzié, talán a korábbi sírboltból. Ennek feliratáról tudhatjuk meg születési dátumát: 1786. október 26. Ebbôl pedig kiszámolhatjuk, hogy hatvanhárom éves korában érte a halál. Létezik egyébként egy Hentzi-sírkô a Kerepesi úti temetôben is, de a szakértôk azt csak egy emlékkônek tartják, amely a régi vízivárosi temetôbôl került oda. Valaha ott nyugodtak a védelemben elesett osztrák, horvát és olasz közkatonák, akiknek csontjai most a régi lépcsôt elzáró szürke gránittömb mögött rejteznek. A kripta egy másik falán Alois Allnoch ezredes szürke sírfedelének feliratai olvashatóak. Ô volt, aki összeégett, a Lánchidat akarván felrobbantani. Itt találtuk még Philipp Pollini és Camillo Gorini hadmérnök századosok, vala mint Johann Lorenz Rosenzweig és Carl Fidler hadnagyok nyughelyét, továbbá egy ismeretlen katona sírját is. A kriptát 1999-ben Holló József tábor nok, aki akkor az objektum parancsnoka volt, felújíttatta. Akkor készült a kerítés, a vaslétra, akkor hozatták a bazaltsziklát Nógrádszakálról. A kripta tetején addig egy kis földhalom magasodott, régebben pedig egy Petôfi szobor állt. Buza Péter Szenzációk nyomában a századelôn címû könyvében egy képen még a dombocska látható. Húsz évvel ezelôtt a szerzô egyébként hozott létrával jutott le. Ám arról nem ír, hogy gumicsizmát kellett-e vinnie... (Nem volt neki – a szerk. ). A felújítás után osztrák katonavendégek tiszteletadásával és tábori misével avatták fel a hadisírt. Holló tábornok úr ma, a hadtörténeti múzeum igazgatójaként is szívén viseli az emlékmû sorsát. Javaslatot tett a hadügyminiszternek, hogy rendelje el áthelyezésének tilalmát, s ezt az új tulajdonossal kötendô adásvételi szerzôdésben is rögzítsék. ● 19 BUDAPEST 2007 március Hentzi tábornok sírja a kriptafolyosó mélyén Az 1999-es felújításkor állított bazalt emlékkô