Budapest, 2007. (30. évfolyam)
3. szám március - Csordás Lajos: Lent voltunk a Hentzi kriptában
Néhány hete engedélyt kaptunk, hogy belépjünk a kiürített bázis területére, s alászálljunk a kriptába. Figyelmeztettek, hogy vigyünk magunkkal gumicsizmát és zseblámpát. Ezért aztán igencsak elhanyagolt környezetre számítottunk. De kulturált és gondozott sírhelyet találtunk a laktanyaudvar közepén lévô focipálya mellett. Egy díszkerítéssel körbevett, hatszög alakú, lépcsôzetes talapzatot, melynek közepén hatalmas bazaltszikla áll. Heinrich Hentzi és tiszttársai sírja nyílik alatta. Azé a Hentzié, aki a pesti Duna-sor palotáit szétlövette, a budai oldalon pedig a gellérthegyi csillagvizsgálót vette ágyútûz alá. Az 1848-49-es szabadságharc utáni magyarok szemében oly gyûlölt Hentziemléket három évvel a generális halála után állították fel azon a helyen – vagy annak közelében –, ahol a parancsnok végzetesnek bizonyuló sebesülé-Lent voltunk a Hentzi kriptában szöveg: Csordás Lajos, fotó: Kováts Zsolt A Budavár védelmében 1849 májusában elesett osztrák tábornok, Heinrich Hentzi a Hûvösvölgyi úti egykori hadapródiskola, a mai „3. számú honvédségi objektum” udvarán nyugszik. A létesítményt azonban év végén eladja a honvédelmi minisztérium. Vajon áttelepítik-e innen Hentzi kriptáját? Vagy marad a helyén, s köré épül majd mondjuk egy szép, új lakópark? Egyáltalán, milyen állapotban van ma a síremlék? 18 BUDAPEST 2007 március kivégzett mártírok idézik fel: Batthyány Lajos mauzóleuma, Woroniecki herceg sírja vagy az a közös síremlék, melyen kilenc, részben ekkor, részben késôbb halálra ítélt személy neve olvasható. Az 1909-ben felavatott Kossuth-mauzóleum tervezésekor vetôdött fel elôször, hogy körülötte 1848-as parcellákat alakítsanak ki. Ha nem is a tervezett reprezentatív formában, de a Németvölgyi temetô felszámolásakor ez megvalósult. A Budáról áthelyezett honvédsírok a Kossuth-mauzóleum mellett kialakított, 31/2. számú díszparcellába kerültek. Négy 1849-es halottat találunk köztük. Hárman eredetileg a Tabáni temetôben nyugodtak, mind május 21-én, Budavár bevétele napján estek el: Jezertsek Lukács honvéd, Ghyczy Ist ván százados, valamint az ôrnagyként, zászlóalja élén hôsi halált halt, morvaországi születésû, olasz eredetû Alois Burdina von Löwenkampf. A negyedik sír, Schittenhelm Ede hon védtüzéré nem a Tabánból, hanem közterületrôl, a Rózsadombról került ide. Ô még a Buda ostromát megelôzô kisebb harcokban esett el május 8-án. Akárcsak a Kovács J. sírját, az övét is 1904-ben állíttatta fel a lövészegylet, a Bimbó út és az Alvinci út találkozásánál. A hetvenes években azonban, talán szintén területrendezés okán, áthelyezték a Kerepesi úti temetôbe. Az 1891-ben megnyitott Kozma utcai izraelita temetôben is áll egy 1848-as emlékmû, szintén áthelyezett hamvak felett. A sírfelirat általában emlékezik a szabadságharcban részt vett zsidó vallású honvédekre, de valószínû, hogy 1849-ben, a budai ostrom során, illetve honvédkórházban meghalt katonák nyugszanak itt. Nevüket nem ismerjük, közös sírjuk egykor a Lehel utcai izraelita temetôben volt. A Kozma utcai temetôbe 1912-ben helyezték át, ekkor készült az emlékmû, a zseniális Lajta Béla tervei alapján. Budán pedig, ha sír egyre kevesebb is, de a Zala György alkotta, 1893-ban felavatott Dísz téri emlékmû máig hirdeti a Várat megvívó honvédsereg dicsôségét. ● A Lajta-emlékkô, Kozma utca forrás: FSZEK Budapest Gyûjtemény
