Budapest, 2006. (29. évfolyam)

9. szám szeptember - Kirschner Péter: Civiliáda - Több, mint szállodatörténet...

392 BUDAPEST A Royal szellem Hetényi Károlyt kedves egyszerűséggel csak a „Nagy öregnek" hívják. Nyolc év­tizedét meghazudtoló frissességgel és lel­kesedéssel kalauzolja a vendégeket a 110 éves Royal történeti kiállításán. Öt nyelven fesztelenül társalog, de egyetlen európai vendég sem hozza zavarba. 1938-ban a New York kávéház réztáb­láinak szidolozásával kezdte vendéglős pályafutását, amiért ebéd volt a fizetség, így jutott egyre feljebb, amíg vizet vihe­tett a kávé mellé. Kölcsönadott pincér­ként ismerkedett a Royal két háború kö­zötti szellemével, vendégeivel. Hosszú és kalandos úton, a Don-kanyart, az alek­szejevkai tábort, Sztálin várost, Záhonyt érintve került vissza 1961-ben, az akkor legmodernebbnek számító Royal Szálló megnyitására. - Hazajött —, ahogy fogal­maz. Nyugdíjba vonulása óta is minden­napos vendég, ha nem is a szállodában, de a szakmában. Egy időben fél Buda­pestnek őírta az idegen nyelvű étlapokat, ötnyelvű szakács-szótárral ajándékozta meg kollegáit. Egy váratlan vendég Árki József látogatóba jött haza dán fele­ségével. Kíváncsiságból foglalt szobát a Royalban, ahol 1955-56-ban alig né­hány hónapot töltött tanoncként. A sza­kácsvizsgát már Dániában tette le. Isko­lájának máig a Royalt tartja, ezért min­denütt a világon magyaros ételekkel lep­te meg a vendégeit. De meglepte egykori barátait is, amikor nemzetközi versenye­ken konkurensként jelent meg ételeivel, marcipánból készült alkotásaival. Mert a jó vendéglős szakács, cukrász és pincér egy személyben. A legnagyobb meglepetés akkor érte, amikor becsöppent a royalosok klubjá­nak összejövetelére. Az ötven év után már nem voltak ismerős arcok, de a hely varázsa életre keltette a régi élményeket; a tanulók „hócsatáját" a jégszekrény körül; Vilma néni nyaklevesét, mert a levesben észrevették a muslincákat, 1955 szilveszterén a malacüldözést a konyhában. Utolsó élménye 1956, amikor a félig leégett szállodában főztek a harcolóknak, az épületben rekedt vendégeknek, betegeknek. Árki évtize­deken keresztül tanította külföldön a leendő szakácsokat, cukrászokat. Példa­tárában mindig ott szerepelt a Royal. Nem epilógus 2006-ban Budapesten így működik egy hagyományaira büszke szakmai szerve­zet. Amikor máltai tulajdonosai példás műgonddal újjáépítették a Grand Hotel Boyalt, nem tudták, hogy ez a közösség is a szálloda elválaszthatatlan tartozéka. Most már tudják. Hibaigazítás! Tisztelt Olvasóink! Legutóbbi számunk Leletének portiéképe (2006/augusztus, 23. p.) nem Dervarits Istvánt ábrázolja. Helyesen: Ziegler János az 1920-as évek elején

Next

/
Thumbnails
Contents