Budapest, 2006. (29. évfolyam)

3. szám március - Ongjerth Richárd: Idegenek jönnek, mennek...

7.U BUDAPEST Budapesten élő külföldiekkel kapcsolatos állítások értékelése Iskolai végzettség szerinti eltérések Jó, hogy ilyen sok külföldi él Budapesten szinesíök a várost Jó, hogy ennyi külföldi él Budapesten, a velük való találkozások segíthetnek az idegen nyelvek elsajátításában A Budapesten élő külföldiek inkább egymás társaságát keresik, kevés kapcsolatot tartanak fent magyarokkal A Budapesten élő külföldek sokat tesznek hozzá a főváros kulturális életéhez Szívesen to ttom az időmet Magyarországon éíö külföldiek társaságában Túl sok külföldi él a fővárosban • 8 általános vagy kevesebb • középiskola érettségível • szakmunkásképző • főiskola]

egyetem 1 2 3 4 5 átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem ért egyet 5 - teljes mértékben egyetért Budapesten élő külföldiekkel kapcsolatos állitások értékelése Aszerinti eltérések, hogy laknak-e közelében külföldiek Jó, hogy ilyen sok külföldi él Budapesten színesítik a várost. Jó, hogy ennyi külföldi él Budapesten, a velük való találkozások segíthetnek az idegen nyelvek elsajátításában A Budapesten élő külföldiek inkább egymás társaságát keresik, kevés kapcsolatot tartanak fent magyarokkal A Budapesten élő külföldiek sokat tesznek hozzá a főváros kulturális életéhez Szívesen töltöm az időmet Magyarországon élő külföldiek t Túl sok külföldi él a fővárosban alaknak • nem laknak átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem ért egyet 5 - teljes mértékben egyetért táron túli magyarokat, az Európai Unió nyugati országaiból érkezőket (olaszokat, franciákat, németeket), a japánokat és az egyesült államokbelieket látják szívesen. A megkérdezettek több mint negyede - esetenként akár kétötödük is -jelezte, örül, hogy e csoportok tagjai itt élnek a magyar fővárosban, az ellenzők száma pedig nem érte el a 15 százalékot. A lista másik végén azok az országok találhatók, amelyeknek a kultúrája, viszonyai ismeretlenek a hazai közvélemény körében, illetve ahonnan az elmúlt években nyugtalanságot keltő, bizonytalanságot mutató eseményekről szóltak a hírek. Ebben az ötös csoportban - a legrosszabb megítélésűvel kezdve - az ukránok, az arabok, a kínaiak, a románok és a szerbek találhatók, és itt az ellenzők száma meghaladja a 25 százalékot, a befogadók aránya pedig - akik örülnek, hogy itt telepednek le ezeknek a nemzeteknek a polgárai - nem több 15 százaléknál. ítéletünk: tájékozottságunk függvénye Érdekes, hogy az afroamerikaiakról alkotott vélemény némiképp negatívabb, mint általában az Amerikai Egyesült Államokból érkezettekről kialakult kép, és inkább az afrikai színes bőrűekéhez hasonlít: úgy tűnik, e tekintetben elsősorban a bőrszín dominál a megkérdezettek ítéletében. Ez nem jelenti azt, hogy a budapestiek alapvetően ellenzik a színes bőrű emberek letelepedését a fővárosban, hiszen számos európai népcsoport is „rosszabbul szerepelt", alátámasztja azonban, hogy a külső „másság" a megítélésben fontos — negatív — szerepet tölt be. Az eddigiek alapján nem meglepő, hogy az itt élő külföldiek megítélése erősen függ a válaszolók külföldiekkel való kapcsolatrendszerétől, ami legtöbbször az illető nyelvtudásával, iskolázottságával is összefügg. A budapestiek háromötöde érzi úgy, hogy az itt élő külföldiekkel való találkozások segíthetnek az idegen nyelvek elsajátításában, főként a fiatalabbak és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik közül a többieknél lényegesen többen töltik szívesen az idejüket Magyarországon élő külföldiek társaságában. Bár az összes válaszadó mintegy negyven százaléka állította ezt, csaknem ennyien — 35 százaléknyian — vannak azok is, akik úgy vélik, hogy az itt élő külföldiek elsősorban egymás társaságát keresik, és kevés kapcsolatot tartanak fent magyarokkal. Azok, akiknek a közelében élnek külföldiek, általában szívesebben töltik idejüket külföldiek társaságában, de e csoportot is két részre oszthatjuk: a nem kedvelt népcsoportok tagjainak közelében élők értelemszerűen kevésbé, míg a máshonnan érkezettek mellett élők lényegesen szívesebben tartózkodnak idegen nyelvűek társaságában. A budapestiek több mint felének vannak itt élő külföldi barátai, ismerősei. Ok ismét elsősorban azok, akik beszélnek idegen nyelveken, magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek és fiatalabbak. A válaszadók mindössze hatoda válaszolta azt, hogy nincs külföldi ismerőse, és nem is szeretné, hogy legyen. ()k csak magyarul beszélnek, többségük hatvanéves vagy ennél idősebb, és alacsony az iskolai végzettségük. Ezek után nem meglepő, hogy a leggyakrabban a legfiatalabbak — a 18—29 évesek — és az idegen nyelven beszélők vesznek részt olyan, a fővárosban zajló kulturális, szabadidős eseményeken, ahol külföldiekkel is találkozhatnak. A nem csak magyarul társalgásképesek közel háromnegyede szokott — különböző gyakorisággal — részt venni ilyen eseményeken, míg a csak magyarul beszélők közel fele saját bevallása szerint soha nem járt olyan rendezvényen, ahol külföldiekkel is találkozhatott volna. Hasonló értékeket, több mint ötven százalékot tapasztalhatunk ebben a vonat-