Budapest, 2006. (29. évfolyam)

2. szám február - Szöllősi Ferenc: Mészárosok mentek, jöttek

BUDAPEST 35 Mészárosok mentek, jöttek PARATLAN ez a szinte értelmezhetetlen írás. Nem is magyar nyelvű, bár itt keletkezett, a mi fővárosunk középkori históriájának a kutatók számára kincset érő dokumentuma: a budai mészárosok célikönyve. Mégpedig a budai német mészárosoké, ezért az ő nyelvükön vezették. Amolyan klasszikus sáíárkönyv, az anyagi ügyeiket rótták fel lapjaira. Nyitották 1500-ban, az utolsó bejegyzése 1695-ös. Szöüosi Ferenc A budai mészárosok ipartestületének felvonulása A török előtti időkből nem maradt fenn a budai mészárosok sáfárkönyvéhez hasonló írott fonás, olyan, amely a város iparoséletének mindennapjaihoz kötődik. A pusztulásra más az ok, mint Nyugat-Európában, ahol ugyancsak becses ritkaság egy céhkönyv. Altalános gyakorlat voll, hogy amint a bejegyzések érvényüket vesztették, kiselejtezték a papírpaksamétát - átadták például a kofáknak csomagolásra. Nálunk azérl több is történt: a várban lévő budai városháza iratai - talán az 1526-os nagy tűzben, talán az 1686-os ostrom idején — megsemmisültek. Amikor pedig az 1944--45-ös ostrom során leégeti a Fővárosi Levéltár Károly király körúti épülete, hamu lelt mindazon védett iratokból, amelyeket ott helyeztek biztonságba, s nem szállítottak át korábban a Nemzeti Bank páncéltermébe. Magyarok, németek kezdjük az első kérdéses évszámnál, amely nem az első lapon szerepel (bizonyára felületes voll a későbbi könyv'kötő). A céhkönyvet 1500-ban nyitották meg. Az ilyen kerek évfordulókkor szokásos világvége-jóslatok be nem teljesülése ulán. A miértre tűnődve lehet válaszolni: nyilván akkor telt meg az előzőmert hiszen a szervezetről korábbról is van tudomásunk, már az 148l-es céhlevele is ismert. A megnyitás idején II. Ulászló király székelt Budán, gazdag országban, szegényesen. Még mindig nőtlenül, de az európai vezető szerepre törő XII. Lajos francia király már megtette ajánlatát: vegye el egyik rokonát, Anna hercegnőt. (1502-ben megteszi.) A francia érdek az volt, hogy Magyarország járuljon hozzá a török hatalmának megtöréséhez, ezért segíli szövetségeseivel: a pápával, Velencével. Ugyanakkor a franciák megerősödésétől tartó német-római császár, a nápolyi király és a milánói herceg is barátságba akart kerülni Ulászlóval. Végezetül a török szultán is előnyös békeajánlatot tett. Budán 1500 nyarán a francia szövetség köttetett meg, Velence tisztes évi százezer aranyat ígért a törökök elleni harchoz. A király meghirdette a háborút, ősszel maga is útra kelt dél felé, de a hadi sikerek nem voltak átiilőek, aztán — minthogy Velence nem ulalt több pénzt Ulászlónak, mert békél kötött a törökkel - ő is így tett 1503-ban. Buda ebben a korban nyugalomban élt. A népe vegyes nemzetiségű. Döntően magyarok és németek — ez utóbbiak elsői még a tatárjárás uláni várépítéskor telepedtek ál Pestről -, egyik évben magyar, a másikban német bírát választottak a tanács élére. Több mint kéttucatnyi itt működő céhet — az irhagyárlóktól a rézüstkészítőkig — és annál jóval több mesterséget említenek a régi iratok. A szervezetek sajál maguk ellenőrizték tagjaik munkáinak minőségét, kivéve az élelmiszereket, azokat a tanács is, merthogy felelősséggel tartozott a város polgárainak ellátásáért: legyen az áru elegendő és megfizethető. A mi mészárosainknak például előírták: ha nem tartják meg az árszabályzatot vagy üresen hagyják a mészárszéket, akkor idegen szakmabeliek is hozhatnak be húst a városba az év bármelyik napján, és eladhatják a megadott legmagasabb áron. Forgatták a pénzt Hányan voltak e céhben? A század első éveiben negyven körül, később eggyeleggyel mindig fogyotl a számuk, egészen harmincháromig. Nem kellett annyi hús? A gyakorta pénzzavarba kerülő Lajos király környezetében érvényesült a „szegény úrnak galambház a mészárszéke "mondás? Bizonyára más játszolt szerepet: a szigora belső rend, amely dinasztiák kialakulásához vezetett. Akit egyszer befő-