Budapest, 2006. (29. évfolyam)

12. szám december - Kirschner Péter: A csábítás trükkje?

7.U BUDAPEST N. Kósa Judit és Fodor Péter egészen ilyen lovat akartunk. Elgondo­lásunk az volt, hogy mindenkinek megvan a saját kulturális politikája, szabadon választja meg tevékenységeit, értékeit, kö­tődéseit. Az állam szolgáltalóként álljon rendelkezésére, engedjen választani, de ne újon elő kötelező ideológiákat." A tár­saság egy sajátos értelmiségi szakma képviselőjeként határozta meg magát, hogy ameddig szólhatnak, megmondják, mit tartanak a kultúraközvetítésben ér­téknek. méltánylandóan kitüntetendőnek. Az e célra alapított Fehér Rózsa díj kitüntetettjei, akiket titkos szavazással választanak ki a jelöltek közül, munká­jukkal jól példázzák ezt a küldetés: He­gedűs Géza, Kocsis Zoltán, Persányi Miklós, a Garabonciás Szövetség. Gazda István, Réz András, az írók Boltja. Meré­nyi Judit, a Pesti Est, és sokan mások, vidéki könyvtárosok, kórusvezetők, nép­művelők. muzsikusok, helytörténészek. Erzsi néni A Budapesti Városvédő Egyesület ifjúsági csoportjában, a Tájak-Korok-Múzeumok Egyesületben és a határon túli fiatalok körében végzett munkájáért a Főváros Napján Bu­dapestért-díjjal tüntették ki Vajda Ferencnét. — Ez egy jó csaj, nyugodtan lehet tegezni. - állapították meg a srácok idén a verőcemarosi táborban. Pedig Erzsike túl van már a nyolcvanadik évén. De fáradhatatlan, játékos kedve csorbítatlan, és nála senki nem ért jobban szót a fia­talokkal. Amikor nyugdíjba ment — mint a BKV üzemgazdásza —, úgy érezte, valamivel el kell foglalnia magát. Érdeklődése, mozgékonysága nyomán egyszerre ott találta magát egy népfrontos külpolitikai vetélkedősorozat szervezői között. Aztán tíz éven keresztül vezette azt a külpolitikai klubot, ahol meglepő nyíltsággal vitázhattak fiatalok a világ dol­gairól. A sorozat sikere, a rádiós nívódíj, amelyet ama­tőrként elnyert, igazolta, érdemes ezzel a korosztállyal fog­lalkoznia. Majd következett egy váratlan felkérés, amelyet két évtizedes szerelmi házasság követett. Először csak egy vetélkedőt szervezett a Tájak-Korok-Múzeumok mozgalom aranyjelvényeseinek, nagy sikerrel. Ezt követően vette nya­kába az ifjúsági és iskolai klubok szervezését. A fiatalok pedig lelkesen indultak neki az országnak; járták a múzeu­mokat, műemlékeket, természetvédelmi területeket. Gyűj­tötték a pecséteket, kutattak, feladatlapokat töltöttek ki, csak azért, hogy a nyáron együtt táborozhassanak Erzsi nénivel. A Barangolás hazai tájakon játéksorozatában kél évtized alatt több tízezer gyerekkel ismertette meg így az országot. A Tájak-Korok-Múzeumok korszak aztán véget éri. Bekapcsolódott hát a Budapesti Városvédő Egyesület ifjú­sági munkájába, ahol most is ő diktálja a tempót. — Nem vagyok mindentudó — mondta magáról szerényen —, de szorgalmas és kitartó. Amit elvállalok, azt minden áron végig csinálom. Nem egyedül, mindig egy kis csapat­tal, akiket még tudok lelkesíteni. Legjobb segítőimnek. Éri Istvánnak, Vitkay Katalinnak, Goldschmied Józsefnek sokat köszönhetek. Mert hagytak dolgozni. 0 szervezi néhány éve Vendégségben Budapesten cí­men a határon túli fiatalok találkozójának játékos történel­mi, városismereti vetélkedőjét, egyszerre több száz gye­rekkel. Receptje egyszerű. Mindig izgalmas kirándulások, felfedező utak előzik meg a nagy játékot. S mindig sikerül olyan feladatokat kitalálni, hogy a gyerekeknek ne leckéi kelljen felmondani, ehelyett átélhessék a kort. amelyben Balassi. József Attila vagy éppen Bartók Béla élt. Örök játékossága a titka Vajda Erzsikének.

Next

/
Thumbnails
Contents