Budapest, 2006. (29. évfolyam)

12. szám december - Buzinkay Géza: A Király utcának lelke van

523 BUDAPEST akik nélkül egy-egy városban vagy kis faluban nagyon másmilyen — szegényebb — lenne az élet. A Kultúraközvetítők Társasága nem tartozik a hangos és vehemens civil szervezetek közé. Erejét, hitelét az adja — mondja Fodor Péter, a társaság elnöke, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, aki egyébként idén, a főváros egyesítésének emlékünnepén maga is rangos kitüntetést, a Budapestért-díjat vehette ál —, hogy tagjaik bármikor, bármilyen szakmai kérdésben megkereshetik egymást jó tanácsért, ötletért, ha kell egv biztató szóért. Tudják egymásról. hogy önzetlenül teszik. Bármilyen összejövetelük van, azon fontos hivatalos napirend, hogy megkérdezzék: Mi van veled? Mert ez egy barátságos baráti társaság, kinek-kinek a gomblyukában egy piciny fehér rózsával. Önöktől milyen gyakran kérdezik meg? A Király utcának lelke van Pest — nem Budapest — minden ízét. jellemző történeteit és markáns alakjail megtalálhatjuk a Király utca valamelyik épületének tulajdonosaként, építőjeként. lakójaként, látogatójaként és a többi, ésatöbbi. Merl lelke van. Más szóval: története. Es nem is akármilyen! Ezt a jellemző, erős atmoszférájú pesti várostörténetet az. tudja igazán megragadni. aki rácsodálkozik, de nem odavaló (ha egyáltalán nevezhető valaki is odavalónak ebben az ott jellemző nyugtalanságban). Krúdy Gyula Podolinból és Nagyváradról keveredett ide, Sárközi Mátyás pedig gyermekkorában Budáról, most pedig Londonból érkezik vissza, hogy elbűvölten és Iriss szemmel számba vegyen olt mindent: épületeinek megjelenését, homlokzatukat, udvaraikai, apró részleteiket és állapotukat, hangulatukat, lakóikat, és a róluk szóló anekdotákat, híradásokat. Sárközi és a Király utca egymásra találása természetesnek nevezhető. Sárközi Mátyás (beleértve Fekete Márton álnevű munkáit is) ír elbeszéléseket, regényt, memoárt, életrajzi lexikont és értelmező szótárt, hírlapi glosszát, tárcát, évtizedek óta rádiótudósító, most pedig megírt egy erősen korlátozott területre szorítkozó „útikönyvet". (Állítólag az egvetlen irodalmi műfaj, amellyel még diákkorában sem kísérletezett: a versírás.) S ha lehet egy utcának humora — a szerző azl is felfedezi benne. De lehel, hogy nem is kell szépírónak - riporterlelkű írónak - lenni ahhoz, hogy megszólaljon egy olyan hely szelleme, ahol kis boltok, udvarokba épített imaházak, zsidó hitbuzgalmi egyesületek, a magyarosodást vagy ellenkezőleg, a cionizmust egyforma meggyőződéssel hirdető szervezetek. sötét lebujok, vendégkopasztó éttermek és a prostitúció gazdag televénye melleit Nobel-díjasok teremnek. Tényleg attól ennyire izgalmas és szóra-Sárközi Mátyás: A Király utcán végesleien végig. Kortárs Kiadó (Phoenix Könyvek), 2006. 91 oldal, Ára: 2000 Ft. koztató ez az utca, hogy minden megtörténhet benne. Amorf. Nincs formája—annál inkább atmoszférája. S ahol és amikor megformálják: „A Körúlon túli Király utca urbánusabb, polgáriasai)!). Talán kicsil érdektelenebb is" -összegez Sárközi. Érdemes megnézni egv jellegzetes épiiletleírását (sajnos, csak rövidet). „A 43-45. épült 1889-1890-ben, tervezte Wagner és Schön. Szép lépcsőháza van. kovácsoltvas ráccsal, színes ablakokkal. Az utcai fronton voll valaha Reichfeld Mór fííszerüzlete. Ili lakott Baumhorn Lipót építész, megannyi magyarországi zsinagóga tehetséges tervezője (1860-1932). Ismerem a dédunokáját, aki Angliában születeti, Oxfordban végzett a kínai szakon és Sanghajban él. Kiválóan beszél magyarul. " íme, a Király utca, világperspektívában! Bármennyi pontos adatot is közöl, Sárközi Mátyás elbeszélő ebben a könyvében is. akárcsak Krúdy Gyula, amikor novelláiba, regényeibe beledolgozta mindazt, amit Pestről és figuráiról megtudott bármilyen forrásból. Mozaikkockákból összerakott stílusával — amelyben lexikális adatok, évszámok, nevek, építészettörténeti szakkifejezések, ellesett utcai párbeszédek, viccek, irodalmi idézetek és rövid reflexiók váltogatják egymást — vibrál, színgazdagságot idéz fel. és főként egyedülálló légkörbe helyezi az olvasói, amelynek fontos eleme az irónia. Az utca az eredeténél álló König von Engelland fogadóról kapta nevét háromszáz évvel ezelőtt, „..néhány éven át tarló inter!adummal - meséli a szerző —, mikor is a rabszolga nép elsöpörte a múltai, képletesen /elakasztottuk a királyokat, és a trónra, moszkvai seggek nyalása gyanánt, a zilált idegzetű szovjet költői. Vlagyimir Majakovszkijt emeltük. A pesti ifjúság ezt nem vette túl komolyan. ,4; utcái az 1960-as években Majá-nak becézte, mit sem törődve az agitatív politikai költészet mesterével. (A lutjilani Majakovszkij eszpresszó, odafenn a 103-ban, a Brandl-féle vasbútor műhely helyén, böhöm szecessziós bérpalota aljéin. ma Maya presszó. De hát a fiatalok argója szerint a margitszigeti strand Fala, a Körút nagy kereszteződése Blaha, s nemzeti költőnk sem ússza meg, mert csarnoka ugyebár FeCsa)." Sárközi Mályás nemcsak leír és éleire kelt. de műemlékvédői véleménye is van, mely jó londoni példákon formálódott. Maximális tömörséggel, íme: „Rehabilitációt tehát! De csínján. .4 Király utcának lelke van. Buzinkay Géza