Budapest, 2006. (29. évfolyam)

12. szám december - Saly Noémi: „Fő célja a szív- s jellemképzés...”

27 BUDAPEST „Fő célja a szív- s jellemképzés..." Százhuszonöt éves a Szilágyi Erzsébet Gimnázium Saly Noémi fotó : Sebestyén László FOGJUK JATEKOSRA? ERZELMESRE? TAVOLSAGTARTORA? Az iskoláinkról nagyon nehéz beszélni. Olykor elintézzük sommásan: „a miénk elég vacak / közepes / jó voll" — míg ha rég latolt osztálytársakkal sodor össze az élet, áradnak az emlékek, amelyeket rajiunk kívül senki nem ért, hisz ismerni kell hozzá minden szereplőt, orrunkban érezni a táblatörlő szivacs savanykás illatát, fenekünk alatt a tornaszőnyeget, magunk előtt látni a kék köpenyeket meg a muskátlis ládákat a folyosó ablakában. De próbáljuk mégis. Hátha. 1971-ben másodikos voltam a Szilágyiban. Az iskola akkor a kilencvenedik születésnapját ünnepelte. Soha nem törődtem korábban a történetével, se Póra Ferenccel, az alapító igazgatóval. (Akkori igazgatónkkal se törődtem, rémisztő magasságokban honolt, jobb volt nem összeakadni vele még a folyosón se.) Az ember tizenöt évesen nem éri föl ésszel, mennyi a kilencven. 1881-ben a Várban alapított valaki valami polgári lányiskolát. jóvan. Állj — rémültem meg hirtelen. Ez ugyanaz az iskola, ahová később egy Szmik Ilonka nevű „felsőbb leány", a nagymamám szaladt löl reggelenként a Vízivárosból? Te jó ég. A másodikos ember egy vasárnapon fölkeresi hát a régi épület maradékát. (Még nem áll olt a Hilton.) Aztán kiballag a bástyasétányra, lenéz a völgybe. Bauhaus stílusú, barátságos, vöröstéglás erőd a krisztinavárosi templom mögött. Hatalmas ablakok, tágas udvar. Jó épület - gondolja sokadszor a másodikos ember—, pont iskolának való. Fény mindenütt. Valahogy világosak a dolgok. Weichinger Károly és Hühner Tibor, a két építész neve ekkor még nincs az agyában. Most gondol rájuk szeretettel. Idén annak is kerek évfordulója volt. hogy ide költözött a Szilágyi: 1936 nyarán lelt kész a Mészáros utcai épület. Nem látszik rajta a hetven év. Most elmélkedik el az első tantestületen is. Póra Ferencen, aki 28 évig állt a vári polgári élén. Nyelvész volt (szinonimaszótára máig sem évült el), de — mint e számunkban olvasható — amatőr csillagász is. Fs kiváló szervező. Keze alatt a négyosztályos rendszer hatosztályossá fejlődik, 1896-ban az iskola és tantestülete miniszteri dicséretetben részesül. 1905-ben Póra kap magas kitüntetést: a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. Szinnyei József alapművében, a Magyar írók élete és munkáiban ott sorakoznak már a legelső tanári kar tagjai is: Marusák Pál, Szautner Zsigmond, Kemény Ferenc. Vajda Pál. Egy évvel később jön a jeles Petőfi-kutató. Baráti Lajos — nem mellesleg az iskola énekkarát is ő alapítja, épp százhúsz éve, 1886-ban. Póra halála (1908) után már sűrűbben váltották egymást az igazgatók. Wolf Ágoston idejében, 1911-től lelt a vári polgáriból gyakorlóiskola, 1916-ban pedig megkezdődött a gimnáziummá alakítás. Az első ötvenhárom leány Erdó'dy Kálmán igazgatósága idején, az 1919/20-as tanévben érettségizett. Kél év múlva, 1922-ben vette föl az iskola Szilágyi Erzsébet nevét - vajon befolyásolta-e a névválasztást, hogy Sisi halála, 1898 óta minden Erzsébet-napon tartottak emlékünnepséget. később már nem a gyász, hanem a zene, a vers, az öröm jegyében? Az Erzsébet-napok lelke 1912-től egy fiatal énektanárnő volt, neves zeneszerző és karnagy apa három muzsikus leányának egyike: Sztojanovics Adrienne. Rövid kihagyásokkal közel 50 évig, 1959-ig vezelle az ország legjobb iskolai kórusát. Száraz tények? Hm. Másodikos ember ül a próbán. „Mivaammaa, mivaammaa, /piros Pünkösd naapjaa, /holnaplessz, holnaplessz/ aa másodiik naapjaa!" (Másodikosnak jó. Már nem kell termet rendeznie, az az elsősök dolga. Igaz. hogy még tartja a kottát a negyedikeseknek, ha nem jut mindenkinek. De ebből jut.) A kotta címlapján Kodály ajánlása: „A Szilágyi Erzsébet leánylíceum énekkarának és mesterének, B. Sztojanovics Adriennének". Azon az Erzsébet-napon még Adi néni dirigálja a Pünkösdölőt. 82 éves. A főpróbán ököllel veri a katedrát. Aztán mosolyog. Az ünnepélyen két fiú segíli