Budapest, 2006. (29. évfolyam)

12. szám december - Buza Péter: Csillag(ász)lesen a vén Budán

25 BUDAPEST 1883. május 8-án halt meg, a budapesti köztemetőben temették. I" elesége — a második, Gärtner Hedvignek hívták, tizenöt éve volt akkor már „boldog házastársa" — visszaköltözött szülővárosába, Bécsbe még abban az esztendőben, s magával vitte halott ura első feleségétől való árváit. Annát. Saroltát és Arankát. A legidősebb könyvey lány, az édesanyja keresztnevét öröklő Eleonóra nem tartott velük, őt az egyik házzal együtt éppen a gyászeset előtt egy esztendővel elvette Hóra Ferenc, a szépreményű tanár úr, aki feleségével együtt megkapta a Donáti utca 7. szám alatti ingatlan tulajdonjogát is (ezen osztozniuk kellett a leleség Bécsben élő húgaival, míg a Szalag utca 12. szám alatti ház kizárólag az övék volt). Póra nem lakolt ill. A budai elemi iskolában, a I less András téren — a llillon áll a helyén — voll szolgálati lakása, de abban egészen biztosak lehetünk, hogy — miként apósa — gyakran felment a padlásra. megfigyelni: akárcsak Könyvey, ő is tagja volt a Magyar Földrajzi Társaságnak. (Mindkettőjükkel előlordull hogy publikállak, előadást tartottak, de ez a téma érdekes módon egyszer sem kerül elő működésük hivatásos vonulatában. Vitathatatlanul a csillagászat sportját szenvedélyből űző, igazi amatőrök!) Élet - magyar nyelven Póra Ferenc lexikonképes jelesség. S a főváros iskolatörténetének is rangos szereplője. A Könyveyék családjához képest: jövevény Budán. Társadalmi állásál tekintve sem sorolható egy osztályba a helytartótanácsi hivatalnokéval. Biikkösdi születésű atyjaura, Póra György 1839 és 1843 közöli mint lovaskatona szolgálja Somogy vármegyét, s amikor leiköltözik az ország fővárosába, 1843-ban, akkor sem kap előkelőbb kenyerei. Ka] ins és szolga a Helytartótanácsnál (azaz ugyanoll. ahol a leendő ipának atyjaura magasrangú hivatalnok). Ebből a keretből élete végéig nem lép ki: csak 1872-ben, egy évvel a halála előli járja ki számára a fia, hogy ajtónálló lehessen a kultuszminisztériumban. Maga báró Eötvös JózseJ jegyzi kinevezési papírját, amelyet ugyancsak megőrzőit a nagycsalád tekintélyes léteiszámú archívuma. Póra György vízivárosi polgárlány! vesz feleségül, az 1824-ben született és 1850-ben fiatalon elhalt Schmidt Máriát. A Várban laknak, az 11 ri utca 49. szám alatti bérházban, ide születelt négy link is. akik közül azonban György kétévesen, József máslél esztendősen, Mihály párnapos korában távozott az árnyékvilágból, csak Ferenc — a Magyar Földrajzi Társaság majdani égvizsgálója — érte meg a felnőttkort, s alapított családot. Ajlőnállónk még egyszer megnősüli, a bécsi születésű Gaildorf Katalint vette leleségiil, kél leányuk nevét ismerjük — Leopoldine és Mária — róluk azonban semmi közelebbit nem tudunk. Póra Ferenc 1844-ben elsőszülötlkénl örvendeztette meg szüleit világrajöttével, életútjáról pedig éppen negyedszázada jelent meg Molnár JózseJ publikációja a régi Budapestben (1981/6. szám), amit már csak azért is kötelező említeni, mert e derék úrról bizony aligalig írtak valamil a régebbi és újkori kulturhistorikusok. Pedig érdemei valóban jelentősek. Úttörője volt a leányok iskoláztatásának, alapító igazgatója az első felsőbb leányiskolának. A Szilágyi Erzsébet Gimnázium jogelődjéről van szó, ezért ünnepelhetik az idén fennállásuknak immár a százhuszonötödik évfordulóját: e lapszám más kolumnáin olvashatnak is a patinás intézményről az egykori növendék. Saly Noémi tollából). Póra a legfőbb szervezője egyidejűleg Buda megmagyarftásának. 1875-ben megalapítja a budai népszerű felolvasásokat rendező társidatot, s annak intenzív munkáját nagy buzgalommal igazgatja. Maradandó produkciója továbbá munkásságának az első magyar szinonimaszótár. amely számos későbbi nyelvészeli szakmunka fontos forrása. 1908. november 18-án, 64 évesen halt meg. Az Iskolatér I. szám alatt, a szolgálati lakásban ravatalozták fel. A partecédula gyászoló neje, Könyvey Eleonóra melleit felsorolja gyermekeit is: JózsefeI (és feleségét, Stiller Fridát), Ferencet és Fá7tel. Editke, a Körösi Csoma Archívum majdani munkatársa mindössze nyolc éves akkor. Törékeny, nem túl szép. de okos leányka. A Pázmányon tanul, sok nyelven beszél, s fordít is, 1924-ben megy hozzá a magyar térképészettörténeti kutatás, egyáltalán, a hazai kartográfia korszakos hatású jelességéhez, Irmédi Molnár híszlóhoz. Gyermekük nem született, lrmédi Molnár 1971-ben, felesége 1972-ben Póra Edit