Budapest, 2006. (29. évfolyam)

12. szám december - Várnai Vera: Az építész, aki mestere volt a rajznak

496 BUDAPEST Feszi Frigyes: Vasúti összekötőhid Várnai Vera Festői Budapest Az építész, aki mestere volt a rajznak A magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere volt Feszi Frigyes (l 821 —1884). Szakmai tanulmányait egyes adatok tanúsága szerint Hild Jó­zsefnél kezdte, majd következett a mün­cheni akadémia. 1845 táján telepedett le végleg Pesten. 1845-ben a pesti Ország­háza pályázatán általános elismerést és első díjat nyert újszerű, romantikus ter­véve], elképzelése azonban nem valósult meg. 1851-től Kauser Lipóttal és Gerster Károllyal társulva építette meg Budán a vízivárosi kapucinus templomot és ko­lostort, az alagút krisztinavárosi be­járatát. Pesten a Nádor utcai Oszwald­házat és Pán Józsefiéi a kiskörúti egykori London Szállót. Fő műve az 1859-64 között épített pesti Vigadó, a romantika egyik jelentős alkotása, amely az 1849-ben Hentzi ágyúival elpusztított, Pollack Miluíly-íélf Redoute alapfalaira épült. Azok közé az építészek közé tarto­zott. akik grafikusként is jelentős élet­művet hagytak maguk után; mintegy ezer rajza és akvarellje maradt fenn, ezek na­gyobb része táj-, illetve épületábrázolás. Mivel évtizedekig élt Kőbányán, rajza­inak egy része ott vagy annak környékén készült, de a pesti vásárokra is gyakran eljárt, hogy papírra vessen egy-két moz­galmas jelenetet. A Dunapart, a folyó menti táj romantikája vonzotta, több vál­tozatot is festett ugyanabból vagy majd­nem ugyanabból a nézőpontból. Hivatá­sa okán szívesen örökített meg épít­kezéseket. a vasúti összekötő híd mun­kálatairól több vázlata is fennmaradt. Ezeknek egy részét 1875 körül készí­tette. Az itt látható kép öt évvel későbbi műve: visszatért ide, hogy újabb vázla­tokat rajzoljon a már elkészüli építmény feljárójáról. Feszi Frigyes hasábjainkon bemuta­tott másik művén még a Központi Vásár­csarnok elkészülte, tehát az 1896 előtti állapot látható. Balra a már megépült Fő­vámház északi homlokzata, jobbra a Vámház körút 2-es számú épülete, a volt Nádor szálló, és a Molnár utca eleje. Hát­térben a Gellérthegy. A Fővám teret 1817-ben még Salz­platz-nak hívták, 1850-ben lelt a neve Só­ház tér. majd 1866-ban a Só tér elneve­zést kapta az ill található sóhivatalról, illetve sóraktárról. 1897 októberében a Fővám térig hosszabbították meg a kis­körúti villamost, amely addig csak Kál­vin tér és a Deák tér között járt, s ezzel a Fővám tér is bekerült a városközpont vérkeringésébe. A tér egyik nevezetessé­ge az 1 hl Miklós tervei alapján, a képen bal oldalon részletével feltűnő, 1871-74 között megépült Fővámház (ma Corvinus Egyetem). A képen jól látszik a piac Feszi idejé­ben még igencsak élénk forgataga,

Next

/
Thumbnails
Contents