Budapest, 2006. (29. évfolyam)

12. szám december - Várnai Vera: Az építész, aki mestere volt a rajznak

496 BUDAPEST Feszi Frigyes: Vasúti összekötőhid Várnai Vera Festői Budapest Az építész, aki mestere volt a rajznak A magyar romantikus építészet egyik legjelesebb mestere volt Feszi Frigyes (l 821 —1884). Szakmai tanulmányait egyes adatok tanúsága szerint Hild Józsefnél kezdte, majd következett a müncheni akadémia. 1845 táján telepedett le végleg Pesten. 1845-ben a pesti Országháza pályázatán általános elismerést és első díjat nyert újszerű, romantikus tervéve], elképzelése azonban nem valósult meg. 1851-től Kauser Lipóttal és Gerster Károllyal társulva építette meg Budán a vízivárosi kapucinus templomot és kolostort, az alagút krisztinavárosi bejáratát. Pesten a Nádor utcai Oszwaldházat és Pán Józsefiéi a kiskörúti egykori London Szállót. Fő műve az 1859-64 között épített pesti Vigadó, a romantika egyik jelentős alkotása, amely az 1849-ben Hentzi ágyúival elpusztított, Pollack Miluíly-íélf Redoute alapfalaira épült. Azok közé az építészek közé tartozott. akik grafikusként is jelentős életművet hagytak maguk után; mintegy ezer rajza és akvarellje maradt fenn, ezek nagyobb része táj-, illetve épületábrázolás. Mivel évtizedekig élt Kőbányán, rajzainak egy része ott vagy annak környékén készült, de a pesti vásárokra is gyakran eljárt, hogy papírra vessen egy-két mozgalmas jelenetet. A Dunapart, a folyó menti táj romantikája vonzotta, több változatot is festett ugyanabból vagy majdnem ugyanabból a nézőpontból. Hivatása okán szívesen örökített meg építkezéseket. a vasúti összekötő híd munkálatairól több vázlata is fennmaradt. Ezeknek egy részét 1875 körül készítette. Az itt látható kép öt évvel későbbi műve: visszatért ide, hogy újabb vázlatokat rajzoljon a már elkészüli építmény feljárójáról. Feszi Frigyes hasábjainkon bemutatott másik művén még a Központi Vásárcsarnok elkészülte, tehát az 1896 előtti állapot látható. Balra a már megépült Fővámház északi homlokzata, jobbra a Vámház körút 2-es számú épülete, a volt Nádor szálló, és a Molnár utca eleje. Háttérben a Gellérthegy. A Fővám teret 1817-ben még Salzplatz-nak hívták, 1850-ben lelt a neve Sóház tér. majd 1866-ban a Só tér elnevezést kapta az ill található sóhivatalról, illetve sóraktárról. 1897 októberében a Fővám térig hosszabbították meg a kiskörúti villamost, amely addig csak Kálvin tér és a Deák tér között járt, s ezzel a Fővám tér is bekerült a városközpont vérkeringésébe. A tér egyik nevezetessége az 1 hl Miklós tervei alapján, a képen bal oldalon részletével feltűnő, 1871-74 között megépült Fővámház (ma Corvinus Egyetem). A képen jól látszik a piac Feszi idejében még igencsak élénk forgataga,