Budapest, 2006. (29. évfolyam)

12. szám december - Szablyár Eszter: Írisz-diagnosztika

11 BUDAPEST amelynek működése a város közepén sok íejlörést okozott a városatyáknak. A 19. század végi Budapesten negyvenné­gy (!) nyílt árusítású piac gondoskodott a lakosság élelmezéséről. Azon kívül, hogy a helyszínek vízzel való ellátását nem tudták megoldani, a közbiztonság is katasztrofálisnak volt mondható. Erre a botrányosnak is nevezhető köztisztasági és egészségügyi helyzetre csak valami­féle zárt terű vásárcsarnok-rendszer megvalósítása nyújthatott megoldást. A nyílt piacok felszámolására és új, zárt vásárcsarnokok építésére a főváros vezetése az 1860-as évek közepén szánta el magát. Az érdemi döntés 1891 májusában született meg, amikora köz­gyűlés hét ilyen intézmény létreho­zásáról határozott, ennek jóvoltából épült föl a máig legismertebb, a Köz­ponti Vásárcsarnok is. írisz-diagnosztika LEVÁGOTT FÜLE ELŐBB LETT VILÁGHÍRES, mini a festményei. Vmcenl Van Gogh képeiért ma a mindenre elszánl műkincsrablók, a legtehetősebb gyűjtők és a legnagyobb múzeumok versengenek. Budapesten - a százéves Szépművészeti Múzeumban - most először látható a holland mester életművének legjava. ler, aki 1925-ben, a beszerzés után kél évvel passzolta el a színpompás Olean­dereket. Ma már az angliai Täte múzeum igazgatója sem szalasztaná el a lehetősé­gei, hogy az elsőként neki felkínált fest­ményt megvásárolja. Es pironkodna a századelő Budapestjének sok értetlen kritikusa meg hírlapírója is, akik a labi­lis idegállapotáról és önkezűleg levágott füléről szóló hírek hallatán az „elmehá­borodott különc" skatulyába dugták a festőt — negligálva művészi teljesítmé­nyéi. () maga talán csak jót mosolyogna, ha látná, néhány évtizede az emberek szinte megőrülnek az alkotásaiért. Nevetné, hogy ő, aki műkereskedőként kezdte, ösz­szesen egyetlen saját képéi tudta elsózni - manapság pedig (forint) milliárdokat adnak értük, mint történt az 1990-ben a Christie's New York-i árverésén. Olt e­gész pontosan 82,5 millió dollárért ötöl­ték le Dr. Cachet című portréját. De dollármilliókat fizetnek azok a ja­pán és amerikai mamutmúzeumok is, amelyek csupán egy-egy kiállítás ere-Ma tudná, mennyit ér ma az Arlesi nő, minden bizonnyal kitörölné a naptárból 1906 egyik lavaszi napját Robinson an­gol műgyűjtő. Akkor adott ugyanis túl kollekciója jelentéktelennek ítélt darab­ján: Vincent Van Gogh Madame Ginonx­ról festett portréján - nyolc angol fontért. De rajta kívül többen kapnának még gu­taütést: például az oxfordi University College egykori igazgatója, Michael Sad-Feszt Frigyes: Fővám tér Szabivár Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents