Budapest, 2006. (29. évfolyam)

11. szám november - Török András: Mi az a Wikipedia?

7.U BUDAPEST Együtt mindenre képesek lehetünk Jimmy Wales egyik szellemi ihletőjeként az egyetemista korában olvasott Hayek-kiátványt, A tudás társadalmi hasznosítása (1945) című szabadpiaci esszét említi, amelynek egyik alapgondolata, hogy az emberi tudás szükségszerűen elfogult és hiányos, s az igazság csakis akkor érhető el, ha összegzik sokak információit. Ezl egészítette ki a nyílt forráskód mozgalom. Ehhez rendelte az egyszerűen kezelhető szoftvert, és a totális demokráciát. Hatalmas, szűnni nem akaró sikere őt magát is meglepte. Mára létrejött egy Magyarországon is hatalmas online közösség, amelyet az önmegvalósítás táplál, és a közjó szolgálata hajt. Ami persze nem mentes az emberi gyengeségektől, sőt. Erről sok beszámoló jelent meg a különböző internetes lapokban, sőt néhány hónapja a livg.hu is részletes cikkben foglalkozott a szabálytalanságokkal. A Wikipediában a tökéletes nyíltság is csodálatra méltó: a policy is nyílt, a poliey-ról folyó vita is nyílt, bárhová be lehet kukkantani, például arra az oldalra, ahol a névtelen, arctalan wikipedisták arról vitatkoznak, a maguk Magyar Narancsból, Pázmány Péterből és Nádasdy Ádámból kikevert nyelvezetén, hogy a legközelebbi személyes összejöveteli hol rendezzék, melyik vidéki magyar városban. Jó lehet közéjük lartozni. Előbbutóbb nekiállok a Budapest szócikk javítgatásának, egymagam. Igaz, még életemben hátra van az, amit Jimmy Wales élete (• Iső leiében megtett. Aminek köszönhetően megkereseti annyit, hogy immár élete végéig eltarthatja magát. A magyar Wikipédiának jelenleg jóval több önkéntesre — egész önkéntes csoportokra — van szüksége. Es több adományra, hogy előbbi célját kellő népszerűsítéssel elérhesse. Ide az ingyen ebéddel! A Wikipedia körüli minőségi problémák és az állandó belharcok miatt pillanatnyilag úgy látszik, hogy van ugyan ingyen ebéd, de nem olyan jó ízű... Es az is csak az angolul tudóknak - ott van meg a valóban „a sokaság ereje". De abból innét Magyarországról is jókat lehet falatozni. Az éhség elleni harcból tudni lehet, hogy ez máris nagy eredmény. A kérdés már csak az: hogyan lehetne a két nagyszerű dolgot ötvözni. A nagy, pénzért árult enciklopédiát és a mindenre kiterjedő, egymást folytonosan ellenőrzőcivil. hobbista tudást. A hasznos és a megbízható tudási. A hírek szerint erre is folynak előkészületek. Az egyik ilyen projektet Larry Sanger, a Wikipedia projekt egyik alapítója vezeti. A Budapestről szóló megbízható tudási három fővárosi intézmény különkülön is koordinálhatná: a Szabó Ervin Könyvtár, a Budapesti Történeti Múzeum, illetve a Fővárosi Levéltár. Akár ezek egviitlesen is fenntarthatnának egy hoidapot, egy közös kutatási program keretében. Ezennel postázom a megrendelést. De érdemes-e várni a fővárosi intézményekre? Nem lehet-e nélkülük, civil módon összerakni azt a sok tudást, ami például a Budapest folyóirat szerkesztőinek, szerzőinek a fejében van... Mámorító érzés felmenni a honlapra, keresgélni. és ha aztán nem találjuk meg, amit keresünk, több út is előttünk áll. Beütöttem például azl: „Epreskert". A következő választ kaptam: „Nincs Epreskert nevű szócikk. Készíthetsz egy új szócikket, felveheted a kért cikkek közé, vagy megnézheted azon szócikkek listáját, amik erre a kifejezésre hivatkoznak vagy vele kezdődnek." Ha valaki készít egy bármilyen rövid csonkot az Epreskertről, biztosan más is hamarosan hozzászól. Persze nem lesz négyszáz változtatás 24 órán belül, mint a jordanhilli vasútállomásról... A Törzsasztal nagy tudású tagjai, tisztelet a kivételnek, (még) nem hisznek a Wikipediában. Pedig a Budapestről való tudás nem „megosztó" jellegű. Nem várható, hogy vandálok vagy fanatikusok veszik célba a Karpfenstein utcáról, a Lipótvárosról, avagy Hidtl Dezső műépítészről szóló szócikket. Es a vandálok ellen már nagyszerű taktikák gyűltek össze. Az élmény abból fakad: úgy lehet főzőcskézni, hogy a hozzávalókat sok-sok ember hordja össze, a világhálón. Sok-sok tapasztalt háziasszony, akinek, mint mondják, ne papoljon valami nagyfejű séf... Vajon kinek van igaza? Annak a kritikusnak, aki szerint „a Wikipedián hamarabb megtalálni egy kérdésre egy pontatlan választ, mint amennyi idő alatt őseink kezükbe vettek egy ceruzát ", vagy azoknak, akik úgy vélik, hogy a sokaság ereje (a legtöbb dologban) pontosabb össztudáshoz vezet, mint egy bármilyen nagy gonddal, ludósok szerkesztette enciklopédia. Várom véleményüket a Budapest honlapján...