Budapest, 2006. (29. évfolyam)
11. szám november - Török András: Mi az a Wikipedia?
3 BUDAPEST jelenséggel: a globális önzetlenséggel, a fenntartható fejlődéssel. A tudás megosztása másokkal, a tudás tervszerű közlelhasználásra termelése: a hobbisták és a Nobel-díjasok bevonásával... Van-e ennél nagyszerűbb dolog? A Wikipedia lényege, mint ismeretes, hogy kezünkbe ad egy egyszerű, ingyenesen használható szoftvert, amelynek segítségével bárki elkezdhet egy-egy szócikket, illetve bárki módosíthat egy másikat. A 2001 elején elkezdett enciklopédia első szócikkei a Leisure Sportról és a Mozartról szóló (igen gyerekes) írások voltak. Az egymilliomodik szócikk A Wikipedia 2006. március l-jén érkezett cl az egymilliomodik szócikkhez. Ebből az alkalomból a New Yorker című folyóirat hosszú és alapos cikkben járta körül a Wikipediát. Onnan tudom, hogy az egymilliomodik szócikk témája meglehetősen obskúrus: „Jordanhill"', ez egy vasútállomás Glasgow külvárosában. A szócikk este 1 I órakor született az első tavaszi hónap első napján. Ekkor hozta létra egy Kivan MacDonald nevű úr. Ami igazán érdekes: a következő 24 órában ezt a szócikket több mint négyszázig alkalommal módosította több tucat személy. Ma már azt is tudja a világ, hogy Jordanhill „az Egyesült Királyság 1029. legforgalmasabb vasútállomása ", meg hogy „ma már nincs ember-működtette jegypénztára". Amikor ezt a cikkel írom, a Wikipedia címlapja szerint több mint 1.407.000 szócikk szerepel az angol nyelvű lapon. A magyar változat 2003 júliusában indult, és a cikk befejezésének napján 40 678 szócikket tartalmi'. .. De lehetséges-e pontos és ingyenes, önkéntesen készülő világ-enciklopédiái szerkeszteni? A Wikipedia kezdeti korszakában, amikor még nem látszott, hogy micsoda veszedelmes ellenféllel van dolguk, mondta egyszer az Encyclopaedia líritannica főszerkesztője: „A Wikipedia. óh, igen. nagyon hasznos dolog. Valami olyasmi, mint a nyilvános vécé... Ugyanaz a vele a baj, mint amazzal. Az ember sohase hídja, hogy ki iilt ott előtt'... Azóta persze már nem viccelnek. A nagy világenciklopédia drága és nagy hagyományú (1768 és 71 között jelent meg az első, három kötetes kiadása). A W ikipedia vadonatúj, ingyenes, reklámmentes és nonprofit. Jelenleg évente 750 ezer dollárba kerül fenntartani működtetése rendszerét. Ez adományokból jön össze. Tipikusan húsz dollár alatti adományokból... Már több mint kétszáz nyelven létezik. Jimmy Wales ambíciója nem kevesebb, mint „ingyenes enciklopédiát szolgáltatni, a Föld minden egyes lakójának, a saját nyelvén." Öt év alatt bámulatos sikert ért el ebben. Semmi sem fenékig tejfel A Wikipedia problémáit a drukker és ellendrukker kritikusok három halmazba rendeznik. Az egyik a vandalizmus kérdésköre. Ennek az örök emberi problémának a féken tartására hamar kialakultak a technikai módszerek és procedúrák. A másik a megosztó, legfőképpen az ideológiával és vallással kapcsolatos szócikkek környékén ki-kitörő véleményháborúk kordában tartása, időről időre: lezárása. Ez már nehezebb dió, és inkább részeredmények vannak, mint hatalmas győzelmek. A harmadik kérdéskörről sokkal kevesebb szó esik. Ez a nagyívű gondolatok és szövevényes rendszerekről való tudás kérdése. A W ikipedia a tények hatalmas szénakazla. Ez az, ami az emberek túlnyomó részét érdekli. „A Sokaság Tudása" kérdéskörről sokat és nagyon érdekeset írlak — ez feltehetően „nagy átlagban" mindig pontosabb. mint az elszigetelt egyéneké. A Wikipedia információi „határértékben pontosak", ha szabad itt ezt a matematika fogalmat metaforikusán használni. A javítások általában lényekre vonatkoznak, törlések vagy kismérvű hozzáadások teszik ki a változtatások zömét. Ritkán vagy szinte soha nem törődik senki egy-egy szócikk egészével, szerkezetével, a bekezdések átszervezésével. Ezért a huszonöt sort láttató szerkesztési ablakot szokták hibáztatni. A Wikipedia lineáris felépítésű de a keresztreferenciák óriási mennyiségével. Viszont hiányzik a belőle az a szépséges tervszerűség, amely a Briltanicára annyira jellemző az l( )74-es 15. kiadás óta. Azóta a harminc kötet három részből áll: az egy kötetes Propaedia az emberi tudás rendszerét mutatja be egyetlen hatalmas táblázatban. A tizenkét kötetes Mieropaedia rövid eligazító szócikkekel közöl, míg a tizenhét kötetes Maeropaedia nagyobb átfogó tanulmányokat, melyek közül a leghosszabb könyv méretű: háromszázoldalas! (A „Humor" címűt például valaha Arthur Koestler írta.) Arra a kérdésié, hogy a Wikipedia konkurenciának tekinti-e a Britannicát, Wales azt nyilatkozta: igen, de hozzátette, hogy ez öt éven belül magától meg log szűnni... Kiből lesz a wikipedista? Ki az a sok százezer ember, aki világszerte írja a Wikipediát? Maga a site is válaszol: „programozók, tudósok, egyetemisták, tévévetélkedők hősei, újsághírfalók, munkanélküliek, olyanok, aki hamarosan munkanélküliek lesznek, általában olyan emberek, akiknek az átlagosnál jobb a memóriájuk, illetve többfajta dolog iránt is érdeklődnek," Az angol szájion kétszázezer regisztrált, azaz olyan komoly felhasználó van, akik megadják a mail-címükéi, még ha álnevet is használnak. Két százalékuk írja a tartalom hetven százalékát. Mert a Wikipedia világában mindent számszerűsítenek, a dicsőségtáblán szerepeltethető, hogy ki hány változtatást tett, de az igazi dicsőség az. ha a közösség valamelyik szócikkel kiemelkedő minőségűnek ítéli. Ezt angolul „featured article"-nek hívják. A Wikipedia minőségi bajnoka egy tizenhét éves P. G. Woodehouse-rajongó, akinek 58 szócikke érte el a fenti minősítést. A mennyiségi bajnok jelenleg egy huszonnégy éves férfi, aki a torontói egyetemen végzett. 2001-ben írta első szócikkét a Panamacsatornáról. Azóta megírt vagy átszerkesztett 72 ezer (!) szócikkel. A Magyar Wikipedia közösségi portálján 67 személy szerepel, általában becenévvel, de egy-egy kattintás elvezet az igazi közreműködőkhöz, a tizennyolc éves balmazújvárosi középiskoláshoz, a Kirgizisztánban szolgáló határőr alezredeshez, és másokhoz. Ok e különleges magyar művelődési forradalom első hősei. De vannak-e elegen? Egyelőre aligha. A magyar Wikipedia robbanásszerű fejlődése akkor következhetne be, ha az ország sok-sok kiesinv szellemi közössége mint csapat csatlakozna a mozgalomhoz. Mivel általában igyekszem „magamon kezdeni a gyógyítást", megpróbáltam rábeszélni a Nagy Budapest Törzsasztalnál havonta összegyűlő nagyszerű társaságot, a Budapesl-hely történet írás krémjét, hogy együttesen próbáljuk „ölökbe fogadni" a Budapest nevű szócikket. Mely érdekes kezdemény most is.de ha az ember összehasonlít ja a „Wien" szócikkel, akkor arcába temeti a kezét. Egyelőre elzárkózás a válasz: „ha bárki belejavíthat a szövegembe, akkor nem..."
