Budapest, 2006. (29. évfolyam)

11. szám november - Török András: Mi az a Wikipedia?

444 BUDAPEST Mi az a Wikipedia? ...és hogyan lehetne a Budapestről szóló tudás központjává tenni? Török András A BUDAPEST-RAJONGOK alapvetően három csoportra oszthatók. Vannak, akik sohase hallottak a Wikipediáról. Vannak aztán, akik esküsznek rá. Továbbá akik hallottak róla, de kiveri őket a veríték, ha rá gondolnak. Ha ön, Nyájas Olvasó, nem az első kategóriába tartozik, nyugodtan lapozzon tovább. Nem sok ú jdonságot talál itt. Egyvalami mind a három csoportot összeköti. Mindannyian vágynak egy hiteles, alapos Budapest Lexikonra, amely öszszegzi mindazt az új, sokrétű tudást, amely a rendszerváltás után összegyűlt, s amelynek elemei nyomtatott formában szerencsére már napvilágot láttak. Minthogy csak nyomtatott, ahogy témánk szempontjából mondhatnánk „off-line" formában hozzáférhető ez a sok tudás, sajnos nem kereshető az interneten. Ez azt is jelenti, hogy lassan feledésbe merül. Oda taszítja a „lustaság cenzúrája", a 21. század e borzalmas, spontán intézménye. Abban is mindenki egyetért, hogy az utoljára 1993-ban megjelent Budapest Lexikon annyira elavult és sok hibát tartalmazó munka, hogy nem javítható. Es nem is érdemes javítani az internet korában. A gyors és egyre gyorsuló változások nem kedveznek a nyomtatott kézikönyveknek. Az internet nemcsak demokratikus, hanem gyors is. Mára már a CD-Romot is a technológiai temetőbe taszította, a logarlée és a gömbfejes írógép társaságába. A tudás mindig is drága dolog volt. Különösen igaz ez a minden tudást öszszegyűjteni igyekvő enciklopédiákra. Valaha az újság is sokba került. Az árát később reklámokkal nyomták le. Egészen addig, amíg világszerte megjelentek az ingyenes újságok, amelyek a tudás költségéi hirdetési bevételeikből fedezték. 2001-től hatalmas, világméretű társadalmi kísérlet zajlik. Ennek létje nem kisebb, mint megállapítani, „létezik-e ingyen ebéd." A világ minden tudása, naprakészen, könnyen hozzáférhető módon — és valóban ingyen! Új Henry Ford a láthatáron? A társadalmi kérdések iránt erősen érdeklődő brit író, II. G. Wells írta az 1930-as években: „Egy másik Henry Fordra van szükségünk ahhoz, hogx modernizáljak a Indás terjesztéséi, aki a jó tudást olcsóvá és könn yűvé teszi ebben a még mindig műveletlen, tudással rosszul ellátóit angolul beszélő világban. "Sokak szerint ez a másik I lenry Ford már megvan. (Neve Jimmy Wales, 1966-ban, az alabamai Huntsville-ben született. Diplomáját az alabamai egyetemen szerezte. Ezt küvelően közgazdasági Ph.D. képzésre járt. Ezalatt mindkét egyetemen oktatott, de végül nem írta meg a doktori disszertációját. hanem elment Chicagóba, ahol részvényopciós kereskedéssel foglalkozott. amíg eleget nem kereseti ahhoz, hogy „eltartsa magát és (eleségét életük hátralevő részében". 2001 januárjában hozta létre a Wikipediát. s azóta életét a Wiki projekteknek szenteli. Vannak azonban olyanok, akik szerint az analógia sántít. Mert a Ford T-modell működött, mint ahogy az ingyenes szoftvereknek is ki kell állniuk a nagy próbát: működnek-e vagy sem. A tudás azonban nem ilven egyszerű jószág — nem lehet ilyen kézenfekvő módon tesztelni. Igaz, a pénzért árult enciklopédiákban is van hiba. Mikor megvásároltam az Encyclopaedia Britanniea 2004-es (II)változatát, megdöbbenésemre azt az adatot találtam benne, hogy Franciaország hivatalos pénzneme az euró... Számítógép és társadalmi forradalom? Valamilyen konferencián hallottam egyszer Bojár Gábor fizikus-vállalkozótól, hogy tévedés a számítógép megjelenését a könyvnyomtatás feltalálásához hasonlítani. Mert ez annál sokkal fontosabb. Inkább az íráshoz hasonlítható forradalmi jelentőségű civilizációs jelenség, szerinte. Es alighanem igaza van. Hasonló forradalom volt az internet megjelenése, vagy még inkább tömegessé válása. A Wikipedia megjelenése és sikere a számítógép-segítette forradalmat összekapcsolja egy másik társadalmi reform-